Adunk vagy kapunk? – önkéntesség a gyakorlatban

Az önkéntesség egyre több szegmensben jelenik meg a szociális szférától a kultúráig

Az önkéntes munkát vállalók bevonásáról, lehetőségeiről Őry Eszterrel, az artNESZ képzőművészeti ügynökség vezetőjével, a közelmúltban létrehozott VAP = Volunteering in Art Programs alapítója szólal meg.

A szervezett önkéntesség nemzetközi formája csak a 20. századra alakult ki, bár az alapok egészen a középkorig nyúlnak vissza. Magyarországon a 19. század végén kezdtek el mélyebben foglalkozni a témával, majd 100 évvel később, a rendszerváltás után erősödtek meg azok a civil szervezetek, amelyek bekapcsolódtak a szociális ellátás folyamatába. 2005-ben született meg az első törvényi szabályozás, amelynek a hatálya már kiterjedt a nemzetközi önkéntességre is.

Hazánkban az önkéntes munka hozzávetőleges nagysága az utóbbi néhány évben rendre meghaladja a GDP 1%-át, 2022-ben szervezeten keresztül közel 66 milliárd, közvetlenül 632,7 milliárd forint értékűre becsülik a segítő munka értékét. Talán az sem meglepő, hogy a nők kicsivel nagyobb arányban (54%) vállalnak önkéntes munkát, és az 50-59 éves a legaktívabb korosztály.  Az önkéntes munkát végzők egynegyede (26,2%) felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

Miért is jó önkénteskedni? 

Ma már kutatások is igazolják, hogy az önkéntesség és a mentális egészség szoros kapcsolatban állnak. A legtöbb önkéntes „jólléte” már a munka megkezdésekor magasabb, ami csak tovább nő a folyamat során. Egy jó, nemes cél érdekében önként vállalt és végzett munka pozitív hatással van a mentális egészségre, fejleszti a kommunikációs és együttműködési képességet. Nem véletlen, hogy aki egyszer „rákap az ízére”, elkötelezetté válik, és sok esetben folyamatos segítő lesz belőle.

„A mentális erősödés mellett az önkéntes munkában a tapasztalatszerzés lehetőségét is ki kell emelni, ami különösen fontos azoknál a fiataloknál, akik most lépnek be a munkaerőpiacra.  A Volunteering in Art Programs felvállalt célja az ilyen jellegű gyakorlat biztosítása. Számos visszajelzést kaptunk önkénteseinktől, miszerint könnyebb volt munkát találniuk, mert a CV-jükben szerepelt az önkéntesség, vagy éppen a pályakezdés első időszakát élik meg jobban, hiszen korábban beleláttak szervezési folyamatainkba és kommunikációs területen szereztek gyakorlatot nálunk”

– mondta el Őry Eszter.

Nyugat-Európában az önkénteskedésnek jóval nagyobb hagyománya van, mint nálunk, hiszen például Dániában minden második ember vállal ilyen jellegű munkát. De a pozitív irány nálunk is érezhető, hiszen a hagyományos területek (sport, zenei fesztiválok, szociális és egészségügyi intézmények, és természetesen a nagy civil szervezetek) mellett egyre több speciális terület nyit az önkéntesek felé, így mára már a kultúra, azon belül a képzőművészet is szervezett platformon várja a jelentkezőket.

 „Önkénteseink nívós művészeti eseményekhez kötődő izgalmas programokon vehetnek részt, betekinthetnek a művészeti intézmények háttérmunkájába, a kulisszák mögé. A képzőművészetet, azon belül a kortárs művészetet egész más szemszögből ismerik meg, hiszen galériatulajdonosokkal és sok esetben magukkal a művészekkel találkoznak, ami életre szóló élmény lehet a számukra”

– tette hozzá a szakember.  Az önkéntes munka azok számára kiemelkedő jelentőséggel bír, akik maguk is az adott területen tervezik jövőjüket. Egy képzőművésznek készülő fiatalnak is nagy tapasztatot jelent egy fesztivál szervezésének folyamata, de ugyanez elmondható pl. az egészségügyi, szociális szféráról is.

Sokan azt gondolják, milyen könnyű azoknak a szervezeteknek, ahol sok önkéntes van, hiszen „ingyen munkaerőt” kapnak. Valóban költségtakarékos megoldás, különösen, ha egy alulfinanszírozott területről beszélünk, de nem szabad megfeledkezni arról, milyen energiát jelent az önkéntesek szervezése, betanítása, koordinációja. 

„Szerencsések vagyunk, mert egyre több visszatérő önkéntessel dolgozhatunk együtt olyan eseményeken, mint a Műtárgyak Éjszakája, az Art Weekend Budapest és az Art Market Budapest, de egy-egy nagy esemény időszakában kihívást is jelent kellő időt, energiát biztosítani, hogy az új jelentkezőket felkészítsük. És persze mindeközben jól is érezzék magukat, megkapják azt az érzést, amiért jelentkeztek erre a munkára”

– mondta el a VAP létrehozója.

A témát nagyon sok oldalról lehet megközelíteni, de bárhonnan is kezdjük, a vége ugyanaz: az önkéntesség alapja a kölcsönösség, melyben minden résztvevő egyaránt ad és kap is.

További információ: http://volunteerap.hu/