Adózási és ellenőrzési kérdéseket érintett a NAV és az MVI közös konferenciája

A Magyar Vendéglátók Ipartestületének kezdeményezésére június közepén egy konferencia keretében kaphattak választ gyakorlati problémáikat érintő kérdéseikre az érdeklődő vendéglátósok. Az MVI és a NAV közös szervezésében zajlott konzultáció célja nemcsak a tájékoztatás volt, hanem az együttműködés lehetőségeinek kutatása is.

Kovács László elnök bevezetetőjében kihangsúlyozta: a szakmának javaslatokra, tanácsokra van szüksége a jogkövető magatartás könnyebb kialakításához, az érdekvédelmi szervezeteknek pedig ahhoz, hogy hatékonyabban támogathassák az életszerű jogszabályok megalkotását.
Vendéglátóként dr. Minya Mihály, a NAV Pest megyei Adó- és Vámigazgatóságának Igazgatója aláhúzta: lehet, hogy bár a jelenlévők most a tárgyalóasztal két oldalán foglalunk helyet, de mindnyájan a jó oldalon állnak, és a rosszat közösen kell visszaszorítaniuk.
Az MVI által a NAV-hoz előzetesen eljuttatott kérdéseket négy előadás keretében válaszolták meg az adóhatóság szakértői.
Dr. Lambertus József, a NAV tájékoztatási főosztályvezetője az éttermi szolgáltatások áfájának kérdésével foglalkozott. Elmondta, hogy a kedvezményes áfa-kulcs alkalmazásának szabályai precízen meghatározzák a jogszabályok, de az előzetesen benyújtott kérdésekre reagálva egyértelművé tette a legfontosabb részleteket.
A kedvezményes áfa-kulcs a KSH 55.30.1 SZJ-szám alá tartozó szolgáltatások esetén alkalmazható, étel- és helyben készülő, nem alkoholos italok azonnali fogyasztásra szánt értékesítésekor.

Mikor 27 és mikor 18 százalék
A tevékenységnek szolgáltatásnyújtásnak kell minősülnie, a termékértékesítés nem tartozik e fogalomkörbe, azaz például a lángossütők, büfékocsik kínálata ugyanúgy nem része a kedvezményezettek kategóriájának, ahogy a foodtruckoké sem, mert ezekben az esetekben nem a szolgáltatásjelleg dominál. Általában a pincér általi kiszolgálás jó támpont lehet a pontosításhoz, ám az elbírálás függ a vendéglátóhely koncepciójától is, tehát az önkiszolgáló étterem ugyanúgy dolgozhat kedvezményes áfá-val, valamint a gyorséttermek is, ahol például a sűrítményes italadagolók „terméke” is helyben készítettnek minősül.
A 18 százalékos áfa-kategóriába csak olyan melegkonyhás étterem kerülhet, ahol helyben készíthetők el az ételek, és mindehhez megfelelő helyszín és eszközök állnak rendelkezésre. Ennek a logikának megfelelően a catering tevékenység nem tartozik ebbe a körbe, akárcsak a jelenlegi trendekhez jól illő házhozszállítás és takeaway sem. Ugyanakkor egy szálloda másik telephelye, ahová a szálloda éttermében készülő ételeket és italokat elszállítják az ott lakó vendégeknek, nem számít külső helyszínnek. Sajátos logika szerint, ha ugyanezt a szolgáltatást a vendég a szálloda bárjában kívánja igénybe venni, akkor az étteremből rendelt étel után kedvezményes, míg az italfogyasztás után 27 százalék áfával terhelt számlát kap. A szobaszerviz esetében az étel- és a helyben készített, alkoholmentes ital felszolgálására a kedvezményes adókulcs alkalmazható. A minibár pedig egyértelműen termékértékesítésnek minősül.

Mindennapi problémák
Az előre megrendelt csoportos éttermi étkezés, valamint a Sunday brunch kedvezményes áfa-kulcsot élvez. Az „all you can eat” szolgáltatás minden tételére a magasabb adókulcs vonatkozik azt az extrém esetet kivéve, ha az egyes tételek külön kezelhetők. A tölcséres fagylalt áfája szinte minden esetben 27 százalék. A közétkeztetés és a munkahelyi étkeztetés ugyancsak a legmagasabb adózási kategóriába esik. Utóbbit nem aszerint lehet meghatározni, hogy az étterem fizikailag milyen közel van a munkáltatókhoz, amelyek munkatársai szolgáltatását igénybe veszik, hanem hogy kizárólagos szerződése van-e a munkáltatókkal. Kedvezményes adókulccsal akkor dolgozhat egy irodaházi étterem, amikor szolgáltatását bárki bármikor igénybe veheti.
A felszolgálási díj az alapjául szolgáló étellel és itallal azonos mértékben adózik, tehát az ételhez és a helyben készített, alkoholmentes italhoz 18, minden más italhoz pedig 27 százalékot kell kalkulálni.
A borravaló nem képez ÁFA-alapot és SZJA-mentes is, ám főszabály szerint elkülönítve kell kezelni – a kassza csak a számla alapján kapott összegeket tartalmazhatja. Amennyiben a borravaló összege a házipénztárban megjelenik, és nincs elkülönítve az egyéb címen szereplő összegektől, akkor a vállalkozáshoz kapcsolódó olyan bevételnek kell tekinteni (lásd külön anyagunk!). A bankkártyával fizetett borravaló áfá-jának helyzetét az illetékesek még vizsgálják.
Adott helyzetben a kasszából kifizethetőek például a szállítók is, ám ezt a megfelelő pénzmozgási bizonylat használatával kell regisztrálni.

Jövedéki ügyek
Bakos Lajos, a NAV Jövedéki Főosztály III. főosztályvezetője a jövedéki termékek kiskereskedelmével foglalkozott. Felhívta a figyelmet, hogy a július 1-től hatályos szabályozás néhány ponton változott. A jövőben a kiskereskedők is elektronikus úton intézhetik jövedéki ügyeiket. A szakember elmondta, hogy a korábbi szabályozáshoz képest már nem csak az üzlet eladóterének kiszolgálásra szolgáló részében lehet majd bontott alkoholos italokat tárolni, hanem az üzletben és raktárban egyaránt, ideértve a konyhát is, amely a vendéglátóhely szerves részeként– normál raktározási területnek minősül; a rendelkezés szerint az üzlet teljes területén a 2 liter alatti mennyiséget tartalmazó palackból 5, a 2 literes vagy nagyobb palackból 1 lehet termékenként egyszerre bontva. A rendezvényről visszaszállított bontott italokat továbbra is elkülönítve kell kezelni.

Operatív ellenőrzés
Lengyel Tibor, a NAV Operatív Ellenőrzési Főosztályának vezetője részletes listát adott arról, mit vizsgálnak kollégái a helyszíni ellenőrzések során (nem feltétlenül egyszerre). Felügyelik a telephellyel, az áruval, az alkalmazottakkal, a pénztárgéppel és a bizonylati fegyelemmel kapcsolatos előírások betartását.
A főosztályvezető elsősorban a vendéglátóhelyeken használt online pénztárgépek problémáját elemezte. Rámutatott a gépnapló fontosságára – szigorú számadású nyilvántartásban kell szerepelnie, a géptől elválaszthatatlanul a helyszínen kell őrizni.
Kötelező a pénztárgép rendszeres felülvizsgálata – pontosan meghatározott lépésekben és tartalommal. A vizsgálatok között eltelt idő maximális időtartama 12 hónap.
A gép esetleges meghibásodását azonnal regisztrálni kell; működésképtelenségének idején kézírásos bizonylatokkal lehet helyettesíteni.
Dr. Barta Beáta, a NAV Operatív Ellenőrzési főosztályának helyettes vezetője az alkalmazottak státuszának sokféleségét hangsúlyozta, és felhívta a figyelmet a területet érintő előírások legfontosabb elemeire, valamit az esetleges jogsértések jogkövetkezményeire.
A NAV további kérdéseket is fogad az egyes témákhoz kapcsolódóan, ezeket írásban kérték átadni, rájuk belátható időn belüli választ ígértek. Várjuk kérdéseiket!