Adótörvény-tervezetek 2012-re

Hogyan adózunk jövőre? A módosító javaslatok egyetlen nagy adónemet sem kímélnek. A közvetett adókban tervezett módosítások az általános áfakulcs 27 százalékra való emelkedésével együtt kétségkívül további fejfájást okozhatnak a szektor szereplőinek. Személyi jövedelemadóban pedig a marketingakciók, reklámajándékok és reprezentációs események adókezelésének tervezett szigorítása jelenthet plusz adóterhet a kereskedők számára.

Az alábbiakban foglaljuk össze – a cikk megírásának időpontjában elérhető legfrissebb információk alapján – az egyes adónemeket érintő legfontosabb módosító javaslatokat.

Közvetett adó – minden változik

Az összes szektor közül talán a kiskereskedelmi és a fogyasztói ágazatot érintik leginkább az adócsomag részeként benyújtott, a közvetett adók szabályozásának módosítását célzó javaslatok, mert számos termék után többfajta közvetett adót is fizetni kell (például egy „alkoholos frissítő” után áfát, környezetvédelmi termékdíjat, jövedéki adót és népegészségügyi termékadót, továbbá import esetén vámot).

Az elfogadott módosító javaslatok alapján a legtöbb termék esetében emelkednek a népegészségügyi termékadó 2011. szeptember 1-jén hatályba lépett adómértékei. Adókötelesek lesznek az ízesített sörök és az úgynevezett alkoholos frissítők, valamint adót kell fizetni a gyümölcsízekre és az extrudált sós termékekre is. Az adókötelezettség feltételének számító cukortartalmat a teljes cukormennyiség alapján kell vizsgálni. Módosul az energiaital meghatározása (a koffeintartalom mellett a taurintartalmat is figyelembe kell venni), továbbá pontosításra kerül, hogy milyen sütőipari termékek után nem kell adót fizetni.

Egy módosító indítvány jelentősen átírja a már elfogadott, de hatályba csak 2012. január 1-jén lépő környezetvédelmi termékdíj szabályozását. A korábban elfogadott új szabályozás legfőbb elemei (a hasznosítást koordináló szervezeteken keresztül szerzett mentesség megszűnése; a belföldi csomagolóanyag-gyártók adófizetési kötelezettsége) nem változnak, de a javaslat alapján jelentősen emelkednek a díjtételek (például műanyag csomagolásra 50 százalékkal, gumiabroncsokra 62,5 százalékkal, rádiótelefonokra 400 százalékkal).

A már elfogadott jogszabályoknak megfelelően 2011. november 1-jével emelkedtek a jövedéki adómértékek. Az alkoholtermékeket gyártó, értékesítő cégeknek nehézséget jelenthet, hogy a termékek eltérő adómértékkel adóznak: a jogalkotó által „minőségi szeszes italoknak” nevezett (különböző európai uniós jogszabályok által meghatározott) termékek adója több mint 40 százalékkal kevesebb, mint az egyéb alkoholtermékeké. A dohányipar szereplőinek azok az előírások okozhatnak problémát, amelyek megszabják, hogy a jövedéki adó és az áfa változását követően csak korlátozott ideig birtokolhatóak és értékesíthetőek az adóemelést megelőző adómérték szerinti adójegyekkel ellátott termékek.

Kedvező változás, hogy a regisztrációs adó díjtételei jelentős mértékben csökkennek.
Áfa: nálunk lesz
a legmagasabb kulcs

Jövő év január elsejétől 25 százalékról 27 százalékra emelkedik az általános áfakulcs. Ez az Európai Unión belül a legmagasabb áfakulcs alkalmazását jelenti Magyarországon (ld. 3. táblázat).

Fontos megemlíteni, hogy az új áfakulcs alkalmazására időben fel kell készülni a kereskedőknek, hiszen át kell állítani a rendszereiket a magasabb adókulcs alkalmazására, ha nem kézi számlákat szeretnének adni vásárlóiknak. Erre ugyan a törvény kiterjesztett határidőt biztosít (2012. február 29.), de az átállás sok esetben nem is olyan egyszerű, és jelentős munkát igényel egy-egy nagyobb belső rendszert üzemeltető kereskedőtől.

A jövő évtől várható további jelentősebb változások az áfát érintően:

– Levonhatóvá válik a közlekedési eszközök bérletét terhelő áfa.

– A láncügyletek során nincs többé adóhatósági ellenbizonyítás. (A közbenső szereplő szállítása esetén annak vevői minőségét csak a felek maguk tudják majd megdönteni.)

– Tovább bővül azon esetek köre, amikor a társaságoknak nem kell önellenőrizniük. (A fizetendő adó bármilyen utólagos csökkenése a tárgyidőszakban rendezhető.)

– A levonható adó görgetésére újra csak az elévülési időn belül lesz lehetőség.

– A tárgyi eszközök korrekcióját egységesen a naptári év végén kell elvégezni.

– Az adóraktározási eljárás során egyes tranzakciók áfakezelése változik, egyszerűsödik.

Szja-változások: növekvő
adóteher a marketingen

A jövő évi személyi jövedelemadó-változások a kereskedelmi cégek marketingakcióit, valamint a cégek által nyújtott reklámajándékokat és reprezentációs eseményeket érinthetik leginkább. A változások részben pluszterheket eredményezhetnek a kiskereskedelmi cégeknek, de bizonyos akciók esetén akár pozitív jellegű is lehet a változás, legalábbis az adminisztrációt tekintve.

A kiskereskedelmi cégeket jelentősen sújthatja a kormány marketingakciókat érintő személyi jövedelemadó-változás tervezete. A jelenlegi szabályok értelmében az üzletpolitikai céllal szervezett akciók keretében az adómentesség kritériuma a nyilvánosság és a széles körben történő meghirdetés, továbbá hogy az engedmény a vásárláshoz kapcsolódjon.

Jövőre szigorodhat az ilyen típusú akciók adókezelése, ha az országgyűlés elfogadja azt a módosítást, hogy csak a vásárlás ellenértékéig adható kedvezmény adómentesen.

Szükséges lehet a törvényi feltételeknek való megfelelés felülvizsgálata, illetve az ilyen jellegű akciók feltételeinek újragondolása a törvényváltozások ismeretében, különös tekintettel arra, hogy a magánszemély saját nevében történő vásárlásának ellenértékéig kezelhető adómentesen a vásárlóknak adott kedvezmény. Amíg az idei évben a kiskereskedelmi cégek a vásárlás ösztönzése céljából számos, a vásárláshoz kötődő kedvezményt, visszatérítést vagy akciót adómentesen bonyolíthattak, addig jövőre jóval drágábban tudják ezeket megvalósítani.

Sok esetben az üzletpolitikai célú, vásárlással egybekötött árengedményeket, visszatérítéseket, illetve egyéb kedvezményeket a kampányok során egy adott értékhatár eléréséhez kötik, amelynél lehetőség van egy bizonyos időszakon belül a vásárlások összegének egybeszámítására, ugyanakkor a jelenlegi törvényjavaslat gyakorlatilag egy vásárlás értékéhez köti az adómentesség feltételét. A jövő évi törvényjavaslat értelmében a vásárlás ellenértékét meghaladó összegben adott engedmény akár 51,17 százalék plusz adóterhet eredményezhet a cégek részére.

Fontos megjegyeznünk, hogy a nyereményjátékok során juttatott jövedelmek adózása a játék pontos feltételeitől függően többféleképpen alakulhat. Az akciók feltételeinek kidolgozása során érdemes figyelemmel lenni a személyi jövedelemadó-törvény, valamint a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény rendelkezéseire.

A vásárláshoz kapcsolódó ajándéksorsolás (amennyiben a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó ajándéksorsolásról van szó) kedvezően adózó jövedelem, mivel csak személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség merül fel rajta, amennyiben azonban a sorsolás nem felel meg a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény rendelkezéseinek, akkor a nyeremény egyéb jövedelem jogcímen adóköteles jelenleg, míg jövőre úgy változhat, hogy a cég fizeti az adót (nemcsak a sorsolásos, hanem előre meghirdetett szabályok szerint megvalósuló kiválasztás alapján történő nyeremény esetében is).

Megadóztatott reklámajándékok és reprezentációs események

A kiskereskedelmi cégre jellemző lehet a marketingakciók keretében átadott reklámajándék, ami értékhatártól függően minősülhet szóróajándéknak vagy csekély értékű ajándéknak. A jelenlegi szabályok értelmében az ilyen jellegű akciók esetén az adózás kedvező, azonban az adminisztrációs teher igen jelentős.

A törvényben meghatározott limitösszegek átlépése esetén az ilyen jellegű ajándékok egyéb jövedelmet keletkeztetnek a magánszemélyeknek, azonban jó hír, hogy a jövő évi változások értelmében ennek adóügyi kezelése kedvezőbb lehet.

A törvényjavaslat igen kedvezőtlenül érinti a reprezentációs események, valamint az üzleti ajándékok személyi jövedelemadó szempontjából történő kezelését. A jelenlegi szabályok értelmében adómentesen kezelhetőek a reprezentációs eseményhez, valamint (meghatározott összegig) az üzleti ajándékokhoz kapcsolódó kiadások, amennyiben a cég ezek összegét társasági adóalapot növelő tételként figyelembe veszi. A törvényjavaslat értelmében a társasági adóalanyok esetében jövőre e mentesség megszűnni látszik, és 51,17 százalékos adóteher mellett lehet majd reprezentációs eseményeket lebonyolítani, valamint üzleti ajándékot nyújtani. Fontos megemlíteni, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó társaságoknak a reprezentáció és üzleti ajándék juttatására vonatkozó új szabályokat a 2012-ben induló üzleti évük első napjától kell majd alkalmazni a tervezet értelmében.

Társasági adó: változások az
elhatárolt veszteség kezelésében

Várhatóan a kereskedelmi szektort is érinteni fogják a jövő évi jogszabály-változások társasági adót érintő passzusai.

Az egyik legjelentősebb változás, hogy január elsejétől előreláthatóan több ponton is szigorodnak az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályai, ami érinteni fogja az elmúlt években jelentős veszteségeket felhalmozott kereskedelmi cégeket is. Az egyik legjelentősebb változás, hogy a korábbi évekről elhatárolt veszteség legfeljebb az adóalap 50 százalékáig lesz érvényesíthető. Ez azt jelenti, hogy egy vállalkozásnak akkor keletkezhet társaságiadó-fizetési kötelezettsége, ha jelentős elhatárolt veszteséget halmozott fel az elmúlt években. A tervezett rendelkezés tehát az elhatárolt veszteség teljes felhasználását nem tiltja, csak annak időbeli ütemezését érinti. Mindemellett várhatóan szigorodni fognak a veszteségfelhasználás átalakuláshoz és cégfelvásárláshoz kapcsolódó előírásai is.

A törvényjavaslat alapján további változásokra is lehet számítani, így például az alultőkésítési szabályok, az immateriális jószágokhoz tartozó kedvezmények, a transzferárdokumentáció-készítés, valamint a K+F szabályok területén.

A tervezet szerint a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költség lesz a reprezentáció és üzleti ajándék címén személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás.

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj

Várhatóan jövőre újabb közterhet kell majd fizetnie az élelmiszer-ipari cégeknek. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat az elképzelések szerint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak kell majd fizetni a nettó árbevétel egy ezrelékének megfelelő összegben. Az éves bevallási kötelezettséget várhatóan minden év május 31-éig kell majd teljesíteni, a díjat pedig két részletben kell megfizetni. A felügyeleti díj bevezetésének célja, hogy szigorú ellenőrzésekkel megfelelő élelmiszer-biztonság és minőségellenőrzés alakuljon ki, az élelmiszerlánc szereplői közötti arányosabb teherviselés mellett.

Az adótörvény-módosító javaslatok fenti bemutatása nem teljes körű. A cikk megírása során azokra az adónemekre és tervezett változtatásokra összpontosítottunk, melyek a szektor számára fontosak lehetnek. n

(A fenti cikk november 17-én, az adózásról szóló zárószavazás előtt készült.)