A zalai állattartókat is nehéz helyzetbe hozza a magas takarmányár

A magas takarmányárak miatt nehéz helyzetbe kerültek az állattartók Zala megyében, további gondot okoz, hogy emelkedik az importból beszerezhető, magas fehérjetartalmú szója ára is, és az elmúlt évekhez képest a széna és a szalma mennyisége is jóval kevesebb – közölte Horváth Gyula, a Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője hétfőn az MTI-vel.

A kukorica tonnánkénti 70 ezer forintos ára nagymértékben megemeli az állattartás költségeit, ezért az állomány csökkenésére lehet számítani. Ugyanakkor azok a gazdálkodók, akik uniós pályázati forrásból fejlesztettek, kényszerhelyzetben vannak. Az előírások szerint öt évig szinten kell tartaniuk az állományt, de egyelőre még bizonytalan, hogy az állatjóléti támogatások mennyire tudják kompenzálni az emelkedő árakat – magyarázta a földművelésügyi igazgató.

Ezzel szemben mivel a családi gazdaságok többsége klasszikus forma szerint működik, azaz az állattartással párhuzamosan növénytermesztéssel is foglalkoznak, ezekben a gazdaságokban valamelyest emelkedik az állatállomány – jegyezte meg.

Zala megyére a nagyüzemei állattartás a jellemző; főbb ágazatai a szarvasmarha-, sertés-, juh- és baromfitenyésztés.

A szarvasmarha-állomány az elmúlt egy évtized alatt mintegy 20 százalékkal csökkent. A nagyüzemekben jelenleg 18.600 szarvasmarhát tartanak, mintegy 1.600-al kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az állományon belül a tejhasznú marhák száma csökkent, míg a kedvező exportértékesítési lehetőségek miatt a húshasznú fajták száma nő.

Közel 30 százalékkal csökkent a sertésállomány is egy évtized alatt. A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatai szerint 2004-ben a sertések számát 85 ezerre becsülték a megyében. Tavaly óta azonban ismét az állomány növekedése tapasztalható; jelenleg 60.700 sertést tartanak intenzív körülmények között, 3.700-zal többet, mint az elmúlt évben. Az állomány növekedése a sertéshús felvásárlási árának emelkedésével magyarázható. A sertéshús kilogrammonkénti ára 410-425 forint körül alakul, de az igazgató szerint a felvásárlási ár még mindig az önköltségi ár alatt van.

A juhágazatban is csökkenés tapasztalható. A gazdaságokban mintegy 10.200 juhot tartanak, 800-al kevesebbet, mint tavaly – ismertette Horváth Gyula.

Beszélt arról is, hogy baromfiállományt a helyi feldolgozási lehetőségek, a fogyasztási szokások, és a felvásárlási árak befolyásolják. A takarmányozási költségeket 290 forint körüli kilogrammonkénti átvételi ár fedezné, az állattenyésztők viszont kilogrammonként 255 forintért tudják csak eladni a baromfit.

A baromfi-előnevelők évente közel 560 ezer tyúkot bocsájtanak ki a telepekről, a brojler csirkék száma megközelíti a 8,4 millió darabot. A pulykák száma tavaly 248 ezer volt, idén pedig közel 488 ezer pulyka kerül ki a hizlalókból.

A Zalabaromfi 2008 októberében szűnt meg Zala megyében. A közeli feldolgozó hiánya miatt a tyúkfélék száma 2011-re 1,5 millióról 1,1 millióra csökkent.

Ezt követően a Zalai Baromfifeldolgozó 2011 novemberében kezdte meg működését Pacsán, nagymértékben ennek köszönhető, hogy az utóbbi időszakban ismét jelentősen növekedni kezdett a baromfiállomány. (MTI)