A világon elsőként vet ki CO2-adót Dánia a gazdaságokra
A sertéshús- és tejtermék-exportban jeleskedő Dánia 2030-tól adót vet ki az állattenyésztésből származó szén-dioxid-kibocsátásra. Az ország a világon elsőként tesz így abban a reményben, hogy példáját mások is követni fogják – közölte a kormány.
Az adóra vonatkozóan először februárban tettek javaslatot a kormány által megbízott szakértők azzal a céllal, hogy Dánia elérje a 2030-ra vonatkozó, jogilag kötelező érvényű célt, azaz az üvegházhatású gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 70%-os csökkentését.
A centrista kormány hétfőn késő este kompromisszumot kötött a gazdákkal, az iparral, a szakszervezetekkel és a környezetvédelmi csoportokkal a mezőgazdasághoz – az ország legnagyobb CO2-kibocsátójához – kapcsolódó politikáról.
– Mi leszünk az első ország a világon, amely valódi CO2-adót vezet be a mezőgazdaságban. Ez más országokat is inspirálni fog – mondta Jeppe Bruus, a balközép szociáldemokraták adóügyi minisztere keddi nyilatkozatában.
Bár a törvényjavaslatot még jóvá kell hagynia a parlamentnek, politikai szakértők arra számítanak, hogy a széles körű konszenzus nyomán az elfogadásra kerül.
CO2 adó
A megállapodás értelmében a mezőgazdasági termelőknek 2030-ban 300 DKK (43,16 dollár) adót kell fizetniük a szén-dioxid tonnája után, amely 2035-re 750 koronára emelkedne.
Ugyanakkor a gazdálkodók 60%-os jövedelemadó-kedvezményre lesznek jogosultak, így a tonnánkénti tényleges költség 120 DKK-nál kezdődik, és 2035-re 300 DKK-ra emelkedik, miközben a mezőgazdasági tevékenységek átalakításának elősegítésére támogatások is elérhetők lesznek.
Az adó 2030-ban a darált marhahús kilójára 2 DKK többletköltséget jelenthet, mondta Stephanie Lose gazdasági miniszter a DR közszolgálati műsorszolgáltatónak. A darált marhahús kilója jelenleg 70 dán koronánál kezdődik a diszkontüzletekben.
Új-Zéland a gazdák által megfogalmazott kritikák okán júniusban vetette el egy hasonló adó bevezetésére vonatkozó terveit. És bár a dán gazdák is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az ország klímavédelmi célkitűzései a termelés csökkentésére és a munkahelyek leépítésére kényszeríthetik őket, érzésük szerint a kompromisszum lehetővé teszi a vállalkozások fenntartását.
ESM
Kapcsolódó cikkeink
Európai Központi Bank: a vízhiány jelenti a legjelentősebb természeti kockázatot az európai gazdaság számára
A felszíni vízhiány jelenti a legjelentősebb természeti kockázatot az európai…
Tovább olvasom >AM: a fenntartható vízgazdálkodás az innovatív mezőgazdaság alapja
A klímaváltozás hatásai, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és a…
Tovább olvasom >Új befizetési lehetőségeket kínál a gazdálkodóknak a Magyar Államkincstár
A Magyar Államkincstár új befizetési lehetőségeket kínál a gazdálkodóknak, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
Itthon csak importban fogy a bio – kitörési pont lehet a közétkeztetés
Bár a bioélelmiszerek hazai kiskereskedelmi forgalma dinamikusan nő, még mindig…
Tovább olvasom >Új lendületet kapna az egységes piac: uniós stratégia a kereskedelmi akadályok lebontására
Az Európai Bizottság új stratégiával frissítené fel az egységes piacot:…
Tovább olvasom >Nem a patikákon múlik – önkéntes árkorlátot kérne a kormány a gyógyszerpiaci szereplőktől
A kormány a nem támogatott gyógyszerek árának letörését tűzte ki…
Tovább olvasom >