A világon elsőként vet ki CO2-adót Dánia a gazdaságokra
A sertéshús- és tejtermék-exportban jeleskedő Dánia 2030-tól adót vet ki az állattenyésztésből származó szén-dioxid-kibocsátásra. Az ország a világon elsőként tesz így abban a reményben, hogy példáját mások is követni fogják – közölte a kormány.
Az adóra vonatkozóan először februárban tettek javaslatot a kormány által megbízott szakértők azzal a céllal, hogy Dánia elérje a 2030-ra vonatkozó, jogilag kötelező érvényű célt, azaz az üvegházhatású gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 70%-os csökkentését.
A centrista kormány hétfőn késő este kompromisszumot kötött a gazdákkal, az iparral, a szakszervezetekkel és a környezetvédelmi csoportokkal a mezőgazdasághoz – az ország legnagyobb CO2-kibocsátójához – kapcsolódó politikáról.
– Mi leszünk az első ország a világon, amely valódi CO2-adót vezet be a mezőgazdaságban. Ez más országokat is inspirálni fog – mondta Jeppe Bruus, a balközép szociáldemokraták adóügyi minisztere keddi nyilatkozatában.
Bár a törvényjavaslatot még jóvá kell hagynia a parlamentnek, politikai szakértők arra számítanak, hogy a széles körű konszenzus nyomán az elfogadásra kerül.
CO2 adó
A megállapodás értelmében a mezőgazdasági termelőknek 2030-ban 300 DKK (43,16 dollár) adót kell fizetniük a szén-dioxid tonnája után, amely 2035-re 750 koronára emelkedne.
Ugyanakkor a gazdálkodók 60%-os jövedelemadó-kedvezményre lesznek jogosultak, így a tonnánkénti tényleges költség 120 DKK-nál kezdődik, és 2035-re 300 DKK-ra emelkedik, miközben a mezőgazdasági tevékenységek átalakításának elősegítésére támogatások is elérhetők lesznek.
Az adó 2030-ban a darált marhahús kilójára 2 DKK többletköltséget jelenthet, mondta Stephanie Lose gazdasági miniszter a DR közszolgálati műsorszolgáltatónak. A darált marhahús kilója jelenleg 70 dán koronánál kezdődik a diszkontüzletekben.
Új-Zéland a gazdák által megfogalmazott kritikák okán júniusban vetette el egy hasonló adó bevezetésére vonatkozó terveit. És bár a dán gazdák is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az ország klímavédelmi célkitűzései a termelés csökkentésére és a munkahelyek leépítésére kényszeríthetik őket, érzésük szerint a kompromisszum lehetővé teszi a vállalkozások fenntartását.
ESM
Kapcsolódó cikkeink
A mezőgazdaság hitelállománya 6 százalékkal mérséklődött
A mezőgazdaság hitelállománya 6,0 százalékkal 1001,2 milliárd forintra mérséklődött az…
Tovább olvasom >Az öntözésen múlhat a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége
Egyre jelentősebb vízhiány vár Európára, ezért az öntözésen és a…
Tovább olvasom >A mezőgazdasági beruházások 42 százalékát épületekre és építményekre fordították 2024-ben
A KSH előzetes adatai szerint 669,4 milliárd forint volt a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Rekordszinten a vállalatvezetők elköteleződése a fenntarthatóság iránt
A K&H fenntarthatósági index legfrissebb adatai szerint a vállalatvezetők hozzáállása…
Tovább olvasom >Kismértékben emelkedett a FAO élelmiszerár-indexe júniusban a hús, tejtermékek és növényi olajok drágulása miatt
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentése szerint az élelmiszer-alapanyagok…
Tovább olvasom >Mitől tízszereződhet meg egy-egy bor ára?
Kevesebben vannak világszerte, mint ahány ember járt az űrben, számuk…
Tovább olvasom >