A világon elsőként vet ki CO2-adót Dánia a gazdaságokra
A sertéshús- és tejtermék-exportban jeleskedő Dánia 2030-tól adót vet ki az állattenyésztésből származó szén-dioxid-kibocsátásra. Az ország a világon elsőként tesz így abban a reményben, hogy példáját mások is követni fogják – közölte a kormány.
Az adóra vonatkozóan először februárban tettek javaslatot a kormány által megbízott szakértők azzal a céllal, hogy Dánia elérje a 2030-ra vonatkozó, jogilag kötelező érvényű célt, azaz az üvegházhatású gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 70%-os csökkentését.
A centrista kormány hétfőn késő este kompromisszumot kötött a gazdákkal, az iparral, a szakszervezetekkel és a környezetvédelmi csoportokkal a mezőgazdasághoz – az ország legnagyobb CO2-kibocsátójához – kapcsolódó politikáról.
– Mi leszünk az első ország a világon, amely valódi CO2-adót vezet be a mezőgazdaságban. Ez más országokat is inspirálni fog – mondta Jeppe Bruus, a balközép szociáldemokraták adóügyi minisztere keddi nyilatkozatában.
Bár a törvényjavaslatot még jóvá kell hagynia a parlamentnek, politikai szakértők arra számítanak, hogy a széles körű konszenzus nyomán az elfogadásra kerül.
CO2 adó
A megállapodás értelmében a mezőgazdasági termelőknek 2030-ban 300 DKK (43,16 dollár) adót kell fizetniük a szén-dioxid tonnája után, amely 2035-re 750 koronára emelkedne.
Ugyanakkor a gazdálkodók 60%-os jövedelemadó-kedvezményre lesznek jogosultak, így a tonnánkénti tényleges költség 120 DKK-nál kezdődik, és 2035-re 300 DKK-ra emelkedik, miközben a mezőgazdasági tevékenységek átalakításának elősegítésére támogatások is elérhetők lesznek.
Az adó 2030-ban a darált marhahús kilójára 2 DKK többletköltséget jelenthet, mondta Stephanie Lose gazdasági miniszter a DR közszolgálati műsorszolgáltatónak. A darált marhahús kilója jelenleg 70 dán koronánál kezdődik a diszkontüzletekben.
Új-Zéland a gazdák által megfogalmazott kritikák okán júniusban vetette el egy hasonló adó bevezetésére vonatkozó terveit. És bár a dán gazdák is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az ország klímavédelmi célkitűzései a termelés csökkentésére és a munkahelyek leépítésére kényszeríthetik őket, érzésük szerint a kompromisszum lehetővé teszi a vállalkozások fenntartását.
ESM
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
Magyar szakembert lett a Danone kelet- és közép-európai értékesítési vezetője
Bolyós Enikő idén júliustól budapesti székhellyel szervezi és irányítja a…
Tovább olvasom >Friss kutatás: a magyarok közel fele nem használ fényvédő krémet, ráadásul a déli órákban sem kerülik a napfényt
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság mindössze 8…
Tovább olvasom >Rekordbírsággal majdnem 400 millió forintra büntette a GVH a Bookingot
Nem teljesítette maradéktalanul a korábbi jogsértések megszüntetését előíró kötelezettségeit a…
Tovább olvasom >