A világon elsőként vet ki CO2-adót Dánia a gazdaságokra
A sertéshús- és tejtermék-exportban jeleskedő Dánia 2030-tól adót vet ki az állattenyésztésből származó szén-dioxid-kibocsátásra. Az ország a világon elsőként tesz így abban a reményben, hogy példáját mások is követni fogják – közölte a kormány.
Az adóra vonatkozóan először februárban tettek javaslatot a kormány által megbízott szakértők azzal a céllal, hogy Dánia elérje a 2030-ra vonatkozó, jogilag kötelező érvényű célt, azaz az üvegházhatású gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 70%-os csökkentését.
A centrista kormány hétfőn késő este kompromisszumot kötött a gazdákkal, az iparral, a szakszervezetekkel és a környezetvédelmi csoportokkal a mezőgazdasághoz – az ország legnagyobb CO2-kibocsátójához – kapcsolódó politikáról.
– Mi leszünk az első ország a világon, amely valódi CO2-adót vezet be a mezőgazdaságban. Ez más országokat is inspirálni fog – mondta Jeppe Bruus, a balközép szociáldemokraták adóügyi minisztere keddi nyilatkozatában.
Bár a törvényjavaslatot még jóvá kell hagynia a parlamentnek, politikai szakértők arra számítanak, hogy a széles körű konszenzus nyomán az elfogadásra kerül.
CO2 adó
A megállapodás értelmében a mezőgazdasági termelőknek 2030-ban 300 DKK (43,16 dollár) adót kell fizetniük a szén-dioxid tonnája után, amely 2035-re 750 koronára emelkedne.
Ugyanakkor a gazdálkodók 60%-os jövedelemadó-kedvezményre lesznek jogosultak, így a tonnánkénti tényleges költség 120 DKK-nál kezdődik, és 2035-re 300 DKK-ra emelkedik, miközben a mezőgazdasági tevékenységek átalakításának elősegítésére támogatások is elérhetők lesznek.
Az adó 2030-ban a darált marhahús kilójára 2 DKK többletköltséget jelenthet, mondta Stephanie Lose gazdasági miniszter a DR közszolgálati műsorszolgáltatónak. A darált marhahús kilója jelenleg 70 dán koronánál kezdődik a diszkontüzletekben.
Új-Zéland a gazdák által megfogalmazott kritikák okán júniusban vetette el egy hasonló adó bevezetésére vonatkozó terveit. És bár a dán gazdák is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az ország klímavédelmi célkitűzései a termelés csökkentésére és a munkahelyek leépítésére kényszeríthetik őket, érzésük szerint a kompromisszum lehetővé teszi a vállalkozások fenntartását.
ESM
Kapcsolódó cikkeink
Tovább nő a vágómarha termelői ára
Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2024-ben a szarvasmarha vágása…
Tovább olvasom >Újabb településen erősítette meg a hatóság a kiskérődzők pestise betegséget
A Zalai vármegyei Nagymétnekpuszta, valamint Lenti településeken tartott juhállományoknál is…
Tovább olvasom >Az agrárium digitalizációjának ösztönzése a lehető legszélesebb eszköztár felhasználásával történik
Az agrárium digitalizációjának ösztönzése nem pusztán egy-egy pályázati felhívás révén…
Tovább olvasom >További cikkeink
Enyhe visszaesést mutat a januári Beszerzési Menedzser Index
A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) friss jelentése…
Tovább olvasom >Európai Vásárlóerő 2024: Magyarország a 30. helyen
A GfK elemzése szerint 2024-ben az európai lakosság egy főre…
Tovább olvasom >SAP: Az unalom a márka halála
Elhagyja az unalmassá váló márkákat a Z generáció tagjainak csaknem…
Tovább olvasom >