A vendéglátóipari szakképzés minőségi javulásával kapcsolatos stratégiai terv

A vendéglátóipari szakképzés helyzetének javítására alakult, szakmai szervezetek képviselőiből álló munkacsoport javaslatot terjesztett be Dr. Horváth Viktóriához, az MGM turizmusért felelős helyettes államtitkárához egy a szakképzés minőségi javulásával kapcsolatos stratégiai tervet illetően. Az alábbiakban a tervet teljes terjedelmében közöljük.
A stratégiai terv részét képezik az egyes szervezetek által megfogalmazott javaslatok, állásfoglalások is, amelyekkel később részletesen is foglalkozunk.

Javaslat céljai
– a mai kor elvárásainak megfelelő szakmai tudással rendelkező ifjú vendéglátóipari szakmunkások képzése
– a pályaelhagyók számának csökkentése a vendéglátás területén,
– a vendéglátó szakma hírnevének emelése.
Stratégiai alapgondolatok
– legyen népszerű szakma a vendéglátás,
– a legalkalmasabb tanulók vegyenek részt a vendéglátóipari képzéseken,
– mai kor követelményeinek megfelelő, gyakorlott és képzett vendéglátóipari oktatók foglalkozzanak a tanulókkal,
– emelkedjen a gyakorlati helyek képzési színvonala és szigorodjon a gyakorlati helyek akkreditációja, ellenőrzése, szűnjenek meg az álképzésből élő intézmények, gyakorlati helyek.
A stratégiai tervet, a szakmai szervezet javaslatainak alapján Varga Zoltán állította össze

Tájékoztatom, hogy a munkacsoport elkészítette stratégiai tervét, amelyet csatoltan küldök.

Stratégiai koncepció:

I. Pályaorientáció, pályakövetés Pályaorientációs rendszer kiépítése, amely már az általános iskolában lehetőséget biztosít a tanulóknak az egyes szakmák gyakorlati oldalának megismerésére. Fontos, hogy a pályaorientációs program időzítése egy évvel megelőzze a továbbtanulási jelentkezései eljárás kezdetét. A megvalósításban a kamarák, szakmai szervezetek, vállalkozók, érintett hatóságok, önkormányzatok, intézményfenntartók együttműködése szükséges, hogy az általános iskolai tanulók részt vehessenek valódi üzemlátogatásokon. Híres séfek, vendéglátóipari szakemberek életpályájának bemutatása, érzékeltetve, hogy a gasztronómiában saját erővel, elhivatottsággal, és folyamatos képzéssel milyen sikereket lehet elérni. Működő, elterjedt és bevált pályakövetési rendszer kiépítése és folyamatos üzemeltetése szükséges, amely rendszerben lehetőség van a rendszeres visszacsatolásra, mutatószámok meghatározására. Tudomásunk szerint a rendszer korábban már kidolgozásra került, de annak általános bevezetése még nem történt meg.

II. Pályaalkalmasság
Kerüljön be a szakács és a pincér szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeibe is a pálya-alkalmassági követelmények szükségessége! Kerüljön megfogalmazásra a pályaalkalmassági követelmények fogalma.
Javaslat a fogalom meghatározásához: A pályaalkalmassági követelmények vizsgálata pszichológus és az adott szakmában járatos gyakorló szakember bevonásával végzett, különös alkalmasságot, rátermettséget kimutató szűrő. Célja azoknak a jelentkezőknek a kiválasztása, akik várhatóan sikeresen teljesítik a szakemberképzés követelményeit, és várhatóan választott szakmájukban kívánnak és tudnak majd elhelyezkedni. A pályaalkalmassági követelmények nem azonos az egészségügyi alkalmassági követelményekkel. A pályaalkalmassági követelmények vizsgálatát országosan, minden képző helyen, azonos módon szükséges elvégezni. A vendéglátóipari alapszakmák tekintetében a pályaalkalmassági követelmények meghatározása az alábbi területekre terjedhetne ki a szakmai szervezetek ajánlása szerint. Testi és/vagy fizikai adottságok, például: testmagasság, fizikai állóképesség, mozgásszervek épsége, mozgáskoordináció, élelmiszer/élelmi anyag allergiák. Érzékszervi követelmények, például: íz, illat, távolság, nagyság, szín, hang, arány és tér érzékelés. Lélektani elvárások, például: stressz tűrés, monotónia tűrés, csapatmunkára alkalmasság. Értelmi állapot, például: beszéd és kommunikációs készség, elemi számítási műveletek, írás – olvasás készség, memória.

III. Szakiskolai felvételi eljárás Kapják vissza a szakiskolák a szóbeli eljárással történő kiválasztás lehetőségét. Fontos, hogy a szakiskolai tanulóktól továbbra se várjuk el a központi írásbeli felvételi teljesítését, mert az számukra elsősorban kudarcélményt jelent, és a szakmai szempontok érvényesülését sem segíti elő. Ez a kiválasztási mód a szakközépiskolai és gimnáziumi képzések fontos szűrője. A szóbeli kiválasztás javasolt szempontjai, melyek közül minden szakképző iskola megalkothatja saját helyzetéhez illesztett eljárás rendjét.
– testi és ruházati higiénia,
– szakmatanulási motiváció,
– alapvető élelmi anyag / élelmiszer ismeretek (azonosítás),
– alapműveltség,
– viselkedéskultúra

IV. Gyakorlati képzőhelyek akkreditációjának, tanulók foglalkoztatásának feltételrendszerére vonatkozó javaslatok
Amennyiben a gyakorlati képző hely nem rendelkezik a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott eszköz – és felszerelési jegyzékben szereplő eszközökkel, felszerelésekkel, nem tudja biztosítani a kerettantervben előírt gyakorlati képzéshez kapcsolódó feladatok, szakmai ismeretek, szakmai készségek, személyes kompetenciák, társas kompetenciák, módszerkompetenciák, továbbá a gyakorlati tantárgyhoz kapcsolódó témakörök elsajátítását, nem kaphat teljes értékű gyakorlati képző hely akkreditációt, csak a szakképző iskolával együttműködésben láthatja el a gyakorlati képzési feladatot. A szakképzésben részvevő tanulók után kapott alapnormatívából köteles téríteni a szakképző iskola gyakorlati képzésénél felmerülő költségeket, a költségtérítés éves mértékének 10%-ig.
A nyersanyagigényes szakmák tekintetében javasoljuk, hogy módosítsák a szakképzési fejlesztési hozzájárulásról szóló jogszabályokat, oly módon, hogy a hozzájárulásra kötelezettek teljesíthessék kötelezettségüket a hozzájárulás egy részének közvetlenül az iskolákhoz történő eljuttatásával. A megoldási javaslat további feltétele, hogy az iskolák közvetlenül fogadni, kezelni és felhasználni tudják a fejlesztési hozzájárulásokat. Gyakorlati helyek akkreditációja
– Teljes körű a gyakorlati képzőhely akkreditációja: Amennyiben a gyakorlati képző hely rendelkezik a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott eszköz – és felszerelési jegyzékben szerepelő eszközökkel, felszerelésekkel, tudja biztosítani a kerettantervben előírt gyakorlati képzéshez kapcsolódó feladatok, szakmai ismeretek, szakmai készségek, személyes kompetenciák, társas kompetenciák, módszerkompetenciák, továbbá a gyakorlati tantárgyhoz kapcsolódó témakörök elsajátítását.
– Részleges a gyakorlati képzőhely akkreditációja: Amennyiben a gyakorlati képző hely csak a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott eszköz – és felszerelési jegyzékben szerepelő a későbbiekben kidolgozásra kerülő részleges körű akkreditációhoz szükséges eszközlistán szerepelő, eszközökkel, felszerelésekkel rendelkezik, vagy nem tudja biztosítani a kerettantervben előírt gyakorlati képzéshez kapcsolódó feladatok, szakmai ismeretek, szakmai készségek, személyes kompetenciák, társas kompetenciák, módszerkompetenciák, továbbá a gyakorlati tantárgyhoz kapcsolódó témakörök elsajátítását.
Gyakorlati képzőhelyek akkreditációjánál vizsgálandó kritériumok:
– gyakorlati oktatóknál meghatározott feltételek teljesülése,
– szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott eszköz – és felszerelési jegyzékben meghatározott eszközök, felszerelések megléte,
– a kerettantervben előírt gyakorlati képzéshez kapcsolódó feladatok, szakmai ismeretek, szakmai készségek, személyes kompetenciák, társas kompetenciák, módszerkompetenciák, továbbá a gyakorlati tantárgyhoz kapcsolódó témakörök oktatására, fejlesztésére való alkalmasság, az üzlet kínálatának, üzlettípusának függvényében.
– alapfeltétele az akkreditációnak a részleges és teljes körű akkreditáció estében is a főzőkonyha megléte.
– adott szakirányú végzettséggel rendelkező a gyakorlati hellyel munkaviszonyban vagy társas vállalkozói jogviszonyban lévő szakemberek száma. Egy gyakorlati képzőhely által foglalkoztatható tanulók száma az adott szakirányú végzettséggel rendelkező, a gyakorlati hellyel munkaviszonyban vagy társas vállalkozói jogviszonyban lévő szakemberek számánál magasabb nem lehet.
A 2011. évi CLXXXVII. szakképzési törvény 31.§-nak az alábbiak szerinti módosítása 31. § (1) A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki a) megfelelő szakirányú szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik,
Oldal: 4 / 5
b) felsőfokú végzettséggel vagy azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, mestervizsgával rendelkezik c) büntetlen előéletű, és d) nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. (2) Gyakorlati oktatóként elsősorban a szakoktatói képesítéssel rendelkező személyt kell alkalmazni. Gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése: A jelenlegi gyakorlat szerint az akkreditáció mellett az ellenőrzés is továbbra is maradjon az MKIK hatáskörében. Javasoljuk az ellenőrzések szigorítását, gyakoriságának növelését.

V. Szakoktatók hiánya A szakoktatók anyagi elismerésének javítása, foglalkoztatásuk korlátainak enyhítése (túlmunka vállalási lehetőség). Az iskolai kiscsoportos gyakorlatok szakmai minőségének felügyeletére, és a szakoktatók munkájának szakmai jellegű összefogására és irányítására, a már említett szakmai továbbképzések koordinálására szükséges a gyakorlati oktatás vezetője beosztás visszaállítása a szakképző intézményekben. A gyakorlati képzés tekintetében legyen lehetőség a határozatlan idejű munkaviszonyban és a megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatás arányától (70-30%) való eltérésre, hogy a szakmában foglalkoztatott kiemelkedő szakembereket be lehessen vonni óraadóként az oktatásba. A szakképzés eredményességének és színvonalának további emelkedését eredményezné, amennyiben a pályakezdő szakoktatók számára jogszabály írná elő a minimálisan szükséges szakmai tapasztalatot. Javasoljuk legalább 5 éves szakmai tapasztalat meglétét előírni. Tovább enyhítené a hiány növekedését a nyugdíjasok alkalmazásának engedélyezése az óraadókra meghatározott mértéken felül.

VI. Szakoktatók továbbképzése A szakoktatók számára jogszabály írhatná elő öt év alatt összesen kb. 200 óra (évi 40 óra) gyakorlati továbbképzés teljesítését, amely az időszak alatt bármilyen felosztásban teljesíthető. A továbbképzés teljesítésének módja a kijelölt szakmai érdekképviseletek (kamarák) által szervezett továbbképzésen való részvétel és/vagy a szakmai érdekképviseletek (kamarák) által kijelölt (akkreditált) és ellenőrzött vendéglátóipari egységben teljesített sztázsolás. A sztázsolást hazai és külön megállapodás alapján külföldi vendéglátóipari egységekben is lehetne teljesíteni. A továbbképzésen való részvételt a szakmai érdekképviseletek (kamarák) és a fogadó vendéglátóipari egység közösen igazolja a szakoktató számára.

A stratégiai terv az alábbi szakmai szervezetek közreműködésével készült:
Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete Kereskedelmi,
Vendéglátó és Idegenforgalmi Iskolák Szövetsége
Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete
Magyar Éttermi Mesterklub
Magyar Gasztronómiai Egyesület
Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség
Magyar Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége Rendezvénygasztronómiai tagozat
Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége
Magyar Vendéglátók Ipartestülete
Schnitta Sámuel Magyar Éttermi Kultúráért Egyesület
Vendéglátó és Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetsége