A vásárlók nagy része érti a különböző tápérték-jelölési rendszereket

Az átlagos európai fogyasztó 30 másodpercet fordít egy élelmiszertermék kiválasztására. A legtöbb fogyasztó ennek ellenére nem tekinti elsődleges fontosságúnak, hogy megkeresse a tápértékkel kapcsolatos információkat.

Az Európai
Élelmiszer-információs Tanács (EUFIC)
által végzett páneurópai felmérés
szerint az európaiaknak mindössze 18%-a (ez az adat az
Egyesült Királyságban jegyzett 27%, és
Franciaországban jegyzett 9% között ingadozik)
keresi vásárlás közben is rendszeresen az
élelmiszerek csomagolásán a tápértékkel
kapcsolatban feltüntetett információkat.
A Franciaországban,
Németországban, Magyarországon,
Lengyelországban, Svédországban és az
Egyesült Királyságban – a szupermarketekben és
otthonukban egyaránt – mintegy 17 300 embert megkérdező
vizsgálat azt állapította meg, hogy a vásárlók
leginkább joghurtok, gabonapelyhek és készételek
vásárlásakor keresik meg a tápértékkel
kapcsolatos adatokat.

A tápértékkel
kapcsolatos információt kereső vásárlók
körében Németországban, Svédországban,
Magyarországon és Lengyelországban a
tápértéktáblázat a leggyakrabban
említett információforrás, míg az
Egyesült Királyságban a vásárlók
53%-a, Franciaországban pedig 44%-a az INBÉ jelölési
rendszerben kereste a tápértékkel kapcsolatos
tájékoztatást. Az olyan országokban, ahol
a vásárlók fontos információként
jelölték meg az adalékanyagokkal kapcsolatos
adatokat (Magyarország, Franciaország és
Lengyelország), a válaszadók az összetevőket
felsoroló táblázatról is említést
tettek.
A színkódot alkalmazó
rendszerek szintén széles körben ismertek,
használatukkal kapcsolatban azonban fennáll a téves
értelmezés veszélye, hiszen az emberek
hajlamosak eltúlozni a színkódok jelentését.
73%-uk hitte azt, hogy a „piros” lámpa azt jelzi, hogy
kerülniük kell az adott termék fogyasztását.