A vártnál nagyobb lett az euróövezeti infláció januárban
Januárban a vártnál nagyobb emelkedésbe fordult és egy éve a legmagasabb szintre emelkedett az éves fogyasztói árindex az euróövezetben a megelőző öt hónap deflációjából az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentése alapján.
A decemberihez képest 0,2 százalékkal magasabb fogyasztói árszint mellett éves szinten 0,9 százalékos emelkedésbe fordult az euróövezeti infláció januárban a decemberi 0,3 százalékos csökkenésből az Eurostat előzetes adatokra támaszkodó becslése szerint.
Az euróövezetben a 2020 augusztusi 0,2 százalékos éves árcsökkenés óta defláció uralkodott, a fogyasztói árak eddig minden hónapban 0,3 százalékkal csökkentek éves összevetésben.
A januárban elért 0,9 százalékos éves áremelkedés 2020 februárja óta a legmagasabb. Az áremelkedés mértéke egyúttal meghaladta a piaci várakozásokat is, ami 0,5 százalék volt.
Januárban az élelmiszerek és élvezeti cikkek, az alkoholos italok és dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 1,5 százalékkal, mint ahogy decemberben is, amikor 1,3 százalék volt az éves áremelkedés. A szolgáltatások ára januárban 1,4 százalékkal emelkedett a decemberi 0,7 százalékos éves áremelkedés után.
Az energiaárak kevésbé csökkentek januárban, mint decemberben, a nem energiaipari iparcikkeké viszont emelkedett a decemberi csökkenés után. Januárban 4,1 százalékkal csökkentek az energiaipari árak, míg decemberben 6,9 százalékkal, a nem energiaipari cikkek ára pedig 1,4 százalékkal emelkedett 0,5 százalékos csökkenés után.
Az energiaárak nélkül 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak januárban a decemberi 0,5 százalékos éves áremelkedés után. Energia, élelmiszer és élvezeti cikkek nélkül pedig januárban 1,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a decemberi 0,2 százalékos emelkedés után. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Komoly átalakulásban a magyar tésztapiac
A szokások változása alapjaiban formálják át a magyar tésztapiacot –…
Tovább olvasom >Magyarország gazdasági sérülékenysége: okok, következmények és lehetséges kiutak
Az elmúlt évek gazdasági folyamatai ismét ráirányították a figyelmet a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >