A vártnál kevesebb cukor is elég

A magyar cukorgyárak számára új korszakot jelent az unós cukorreform. Míg évtizedekkel ezelőtt a 120-130 ezer hektáron termett répából készített cukrot tucatnyi gyár állította elő, addig az idén ennek harmadáról szedték fel a répát a megmaradt négy gyár számára. Tavaly az Eastern Sugar zárta be kabai cukorgyárát, s adta vissza 108 ezer tonna – az akkori hazai termelés mintegy negyedét kitevő – cukorkvótáját. A cukorellátást így sem fenyegeti veszély: a 2-2,3 millió tonna répából készülő 300-350 ezer tonna cukor kényelmesen fedezi az egy főre jutó 33-34 kiló éves belföldi fogyasztást. Ma már a hazai cukortörténelem része, hogy a privatizáció előtt 11 társaság 12 gyárában készült Magyarországon répacukor, és ezeket vásárolták meg angol, francia, német és osztrák szakmai befektetők. A tulajdonosok az elmúlt másfél évtizedben rendre bezárták, cserélgették a hazai gyárakat egymás között, ám az utóbbi időben a teljes kivonulás vált jellemzőbbé. A mezőhegyesi és sarkadi vállalatot az Eastern Sugar zárta be 1997-ben. A sárvári gyár kapujára 1999-ben, az ácsira 2002-ben a Magyar Cukor Rt. tulajdonosai raktak lakatot. Az Eridanai Béghin-Say a selypi gyárat 2000-ben zárta be, a Nord Zücker AG 2004-ben Hatvanban befejezte a termelést. Most már csak az osztrák Agrana-csoport kezén lévő Magyar Cukor Zrt. működteti a petőházi és kaposvári gyárat, valamint a német Nord Zücker AG a szerencsit és szolnokit.

Újra kvótát csökkent az EU
A hazai cukoripar karcsúsodása folytatódhat, hiszen az Európai Bizottság újabb kvótacsökkentésről döntött. A tagországok maximális termelési mennyiségeit ismét lejjebb viszik – a magyar részletszabályok egyelőre nem ismertek. Az érintettek annyit tudnak: a jövőben nemcsak a gyártulajdonosok kapnak egyszeri közvetlen támogatást, ha felhagynak a tevékenységgel és lemondanak a termelési kvótáról, hanem a répatermesztők is visszaadhatják a kvótájuk tíz százalékát. Ekkor minden meg nem termelt tonna répáért 42,25 eurót kapnak.
Azt pontosan nem tudni, ennek milyen hatása lehet, mert lapzártánkkor az idei kvótaszabályokat tartalmazó magyar rendelet még nem jelent meg, és a gyárak is csak november végére zárják le a tárgyalásokat a termelőkkel. Az üzemek és a termelők mozgástere azonban csekély, ugyanis a cukortermelés – a termék gyakorlatilag korlátlan idejű raktározhatósága miatt is – a legszigorúbb uniós szabályozás alá esik.
A kvóta visszaadását az árak is alátámasztják: míg az uniós csatlakozás utáni két szezonban még 46 eurót fizettek a gyárak egy tonna répáért, az október elsején véget érő tavalyi szezonban 32 eurót, jövőre már csak nettó 27-et, 2009-ben pedig 25,50 eurót kapnak a termelők. Ez sokuknak veszteséget jelent. Így most attól lehet tartani, hogy a legtöbb termelő visszaadná a kvótát, s felhagyna a répatermeléssel. Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés igazgatója elmondta: a tavalyi kabai gyárbezárás után a termelők igen jól jártak, ugyanis megkapták az egyszeri extra támogatást, és a gabonatermelés az idén nagyon jó jövedelmet hozott.

Kiegyensúlyozott kínálat
A tavalyi rekordév után idén nem kedvezett az időjárás a cukorrépa-termelésnek. Annyi biztos, az idei termést 37 ezer hektárról szedik fel, miközben két éve 60, azelőtt pedig 130 hektáron termett cukorrépa. A Magyar Cukor és a Mátra Cukor Zrt.-nél a megmaradt négy gyárban így rövid feldolgozási kampányra készültek. Az aszályos nyár után a vártnál 20 százalékkal kevesebb cukorrépa termett. Ebből 298 ezer tonna cukor készülhet, ami elegendő lesz az országnak.
Ezzel együtt 80-100 ezer tonna importcukor is érkezik a Balkánról az országba – kétszer annyi, mint az uniós csatlakozás előtt. Ez a hazai gyárak piaci esélyeit rontja ugyan, de alacsonyan tudja tartani a fogyasztói árakat. Eközben az itthon készült cukorból évente 50 ezer tonnát exportál az ország. Magyarországon a ki­egyen­súlyozott cukorkínálatot és a fogyasztói árakat nem érinti a kabai gyár bezárása, ugyanis eddig a túltermelés okozott gondot.