A vártnál jóval erősebben emelkedtek fogyasztói árak Németországban januárban
A vártnál jóval erősebb ütemben emelkedtek a fogyasztói árak januárban Németországban, aminek egyik magyarázata a minimálbér emelése lehet.
A német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) csütörtökön közölt előzetes adatai szerint az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak januárban. Elemzők 0,4 százalékos emelkedésre számítottak a decemberi 0,5 százalékos növekedés után.
Az egy évvel korábbihoz képest 1,0 százalékkal kapaszkodtak feljebb a fogyasztói árak januárban. Elemzők 0,7 százalékos emelkedésre számítottak a decemberben mért 0,3 százalékos csökkenés után.
Decemberben már a negyedik egymást követő hónapban csökkentek az árak éves összevetésben, és a 0,3 százalékosnál nagyobb mértékű csökkenést utoljára 2015 januárjában mértek, akkor 0,4 százalékost.
Januárban éves összevetésben az árucikkek 0,6 százalékkal drágultak, a szolgáltatások ára pedig 1,1 százalékkal ugrott meg, míg a háztartási energia és az üzemanyagok ára lassuló ütemben – a decemberi 6 százalék után 2,3 százalékkal – csökkent.
A statisztikai hivatal közleményében arra figyelmeztetett, hogy a koronavírus-járvány okozott bizonyos adatgyűjtési problémákat, mivel a zárlat miatt számos termék nem volt elérhető a piacon. Az inflációs ráták alakulására hatást gyakorolhattak olyan tényezők is, mint az általános forgalmi adó (áfa) változása, a kötelező bérminimum emelése és a szén-dioxid-adó növelése.
Az uniós harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 1,6 százalékkal ugrott meg tavaly januárhoz képest. Elemzők 0,5 százalékos emelkedést valószínűsítettek, miután decemberben még 0,7 százalékos csökkenést mértek, ami a számítások kezdete, 1995 óta a legalacsonyabb érték volt.
Havi összevetésben 1,4 százalékkal nőtt a mutató, miközben elemzők csak 0,3 százalékos emelkedésre számítottak az előző 0,6 százalékos növekedés után.
Az euróövezet legnagyobb gazdaságának az inflációs adatait nagy figyelem övezi, mert erős hatást gyakorol az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájára.
Az EKB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalék alatt, ám ahhoz közeli értéken maradjon. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
A német kiskereskedelmi forgalom csökkent áprilisban havi szinten
Németországban reálértéken 1,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom áprilisban havi…
Tovább olvasom >Újrahasználható termékdisplay használatával csökkenti a hulladékot Európa-szerte a dm
A dm drogérialánc több mint 2100 németországi üzletében, valamint más…
Tovább olvasom >Kassza nélküli okosüzletek Németországban: a lassú kezdet után gyors növekedés
Németországban későn indult el a kassza nélküli üzletek bevezetése, mégis…
Tovább olvasom >További cikkeink
Orbán Viktor: az árréscsökkentést új termékekre is be fogjuk vezetni, ha szükséges
Az árrésszabályozást fenn kell tartani, mert az indokolatlan áremelésekkel szemben…
Tovább olvasom >Felfutóban a hazai ginpiac – A SPAR szerint a vásárlók egyre tudatosabbak, és nyitottak a magyar márkákra
A gin értékesítése az elmúlt években látványosan erősödött a magyar…
Tovább olvasom >Egészséges, rostban és fehérjében gazdag húskészítményeket fejlesztettek ki Debrecenben
Új, egészségvédő, rostban és fehérjében gazdag, egyedi bioaktív hatóanyagokat tartalmazó…
Tovább olvasom >