A vártnál gyorsabb, de lassuló növekedés

Udvardi Attila
kutatásvezető
GKI

A magyar gazdaság 2018 második negyedévében a vártnál és a legtöbb EU-tagállamnál gyorsabban bővült, ugyanakkor ez a dinamika az EU módszertana szerint számítva a második negyedéve lassul. A piaci előrejelzések szerint az idén négy százalék feletti GDP-bővülés (a GKI 4,2 százalékra emelte előrejelzését) jövőre három százalék közelébe mérséklődik, ami az ennél kevésbé fékeződő régióban már az alacsonyabbak közé számítana.

Idén Magyarországon a leggyorsabban az építőipar, a mezőgazdaság, az infokommunikációs ágazat és a kereskedelem bővül, de ezen belül az építőipar szárnyalása a magas bázis miatt kisebb lesz a tavalyinál. Tavalyhoz képest várhatóan az ipar is lassul, még javuló második félév esetén is; főleg a járműiparban zajló átalakulás és piaci bizonytalanság miatt. Pozitívum viszont, hogy az Audi itteni termelése talán már túl van a mélyponton. A piaci szolgáltatások – főleg a kereskedelem és a turizmus – gyorsan bővülnek. A beruházások bővülése a második negyedévben felgyorsult, a második félévben azonban a nagyon magas tavalyi beruházási szint miatt már csak minimális bővülés várható.

A bruttó keresetek dinamikája csak nagyon lassan csökken, az infláció gyorsul, így idén a tavalyi két számjegyűnél valamivel kisebb ütemű, de továbbra is nagyon magas, 7-8 százalékos reálkereset-növekedés várható. Az immár hatodik éve tartó fogyasztásbővülés 4,5 százalékkal feltehetőleg idén éri el csúcspontját, a vásárolt fogyasztás pedig ennél is gyorsabban, 5,5 százalékkal bővül.

A munkanélküliség 2017 végéhez viszonyítva már alig csökken, de eközben a közmunkások száma kedvező módon mérséklődik. A hivatalos munkanélküliség Cseh- és Németország után Magyarországon a harmadik legkisebb az EU-ban. A közmunkások száma azonban még jelenleg is csaknem eléri a munkanélküliekét, velük együtt a magyar munkanélküliségi ráta az EU átlaga körüli lenne.

Az infláció júliusban már ötödik hónapja gyorsult, s elérte a 3,4 százalékot. Ez Románia és Bulgária után a harmadik legmagasabb az EU-ban. Az év során némi további emelkedés lehetséges, többek között a gyenge forint következtében, éves átlagban három százalék körüli ütem valószínű.