A váratlanul alacsony júniusi infláció meglepte az elemzőket

Meglepődtek az elemzők is

A pénzromlás üteme mindenkit meglepett, olyannyira, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői reakciójában úgy fogalmazott, hogy az infláció júniusi mérséklődése minden várakozást felülmúlt. 2024 júniusában a fogyasztói árak átlagosan 3,7%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Májushoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak, az élelmiszereké 0,3%-kal csökkent. Érdemes felidézni, hogy a kormány eredetileg 6%-os éves átlagos inflációval számolt 2024-re, amikor egy évvel ezelőtt benyújtották a parlamentnek az idei költségvetést. Az eddig megjelent hazai inflációs adatokból már sejteni lehetett, hogy messze nem 6% lesz az idei infláció, és az új adat még tovább erősíti ezeket a várakozásokat.

Az OTP Bank elemzői például tovább csökkentették az idei éves inflációra vonatkozó prognózisukat: most már csak 3,7%-os átlagos áremelkedést várnak idénre, szemben a korábban várt 3,8%-kal. Emellett a 2025-ös inflációs várakozásukat is lejjebb vitték: a korábbi 4%-ról 3,8%-ra. Ezt elsősorban az agrár-élelmiszerárak tekintetében bekövetkező árdinamika csökkenésével magyarázták. Megjegyezték továbbá, hogy a kockázatok felfelé mutatnak, főleg azok után, hogy a kormány adóemelő intézkedéseket jelentett be, ami növelheti a jövő évi inflációt.

Virovácz Péter, az ING Bank szenior közgazdásza is kiemelte értékelésében, hogy a piaci konszenzushoz képest lefelé mutató meglepetést okozott a júniusi infláció.

Kitekintésként arra hívta fel a figyelmet, hogy októbertől komolyabb szintugrás várható az inflációban, amikortól már érdemben 4% felett lehet az infláció. A jelenlegi alapfolyamatokat figyelve úgy látja, hogy 2024 decemberére ismét 5% fölé emelkedhet az inflációs ráta.

A magyar gazdaság teljesítménye gyengének tűnik a frissen beérkezett adatok alapján. A belső kereslet oldaláról aligha várható rövid távon érdemi inflációs nyomás. Ezzel szemben a munkaerőpiac továbbra is erős marad; a bérkiáramlás magasabb lehet a vártnál, ami további nyomást helyezhet a szolgáltatások árára. Emellett a friss kormányzati bejelentések és adóemelések előbb-utóbb vélhetően utat találnak majd áremelések formájában. Mindezek kétoldali kockázatként jelentkeznek az inflációs kilátásokban, némileg inkább felfelé mutató kockázatokkal – közölte.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az új adatok beérkezése után valószínűsíthető, hogy az infláció mostani szintje (3,7%) körül vagy némileg fölötte alakulhat majd. Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója rámutatott arra is, hogy legutóbb júniusban vizsgálták felül előrejelzésüket az inflációs pályára vonatkozóan. Azonban mivel júniusban annyira alacsony lett az adat, elképzelhetőnek tartják annak további csökkentését.

Árokszállási Zoltán, az MBH Bank elemzési központjának igazgatója kommentárjában elárulta, hogy éves átlagban 3,8%-ra csökkentették idei inflációs várakozásukat (júniusban még 4,1% volt). Előrevetíti továbbá azt is, hogy legkorábban 2025 második felében érhető el stabilan fenntartható módon a jegybanki célként kitűzött 3%.

A kedvezőbb idei éves inflációs adat több csatornán keresztül hatással van mind a háztartásokra, mind pedig a költségvetésre. Például idén nagyon jól járhatnak a nyugdíjasok; januárban ugyanis 6%-os nyugdíjemelést kaptak – ha éves átlagban valahol 3,7% lesz idénre vonatkozva, akkor reálnyugdíjemelésben részesülhetnek, ami ritkaság számba megy manapság (2,3%). Érdemes megemlíteni azt is, hogy június hónap során a nyugdíjas-infláció még alacsonyabb volt (3,6%), mint a normál infláció. Másrészt a tervezettnél alacsonyabb infláció a fogyasztási típusú adóbevételeken keresztül hathat a költségvetésre, ugyanis az áfa-bevételek helyreállásának ütemét akaszthatja el.