A várakozások ellenére nőtt Kína külkereskedelmi forgalma júniusban
A várakozásokkal szemben Kína exportja és importja egyaránt bővült júniusban, miután a koronavírus-járvány miatt hozott gazdaságbénító intézkedéseket egyre több országban enyhítették.
A kínai vámszolgálat kedden közzétett adatai szerint júniusban a kivitel dollárban számított értéke éves összehasonlításban 0,5 százalékkal emelkedett. Elemzők 1,5 százalékos csökkenésre számítottak azt követően, hogy májusban a világjárvány hatásaira a kínai export 3,3 százalékkal zsugorodott.
A behozatal dollárban számolt értéke még jobban felülmúlta az elemzői várakozásokat: júniusban 2,7 százalékkal erősödött éves összevetésben szemben a 10,0 százalékos gyengülést valószínűsítő elemzői jóslatokkal. A kínai import ezzel júniusban az idei legjobb teljesítményt produkálta, májusban még 16,7 százalékos zsugorodást mértek.
A kínai külkereskedelmi mérleg 46,42 milliárd dolláros többlettel zárt, ami elmarad az elemzők által várt 58,6 milliárd dolláros szufficittől. Májusban a kínai külkereskedelmi többlet 62,93 milliárd dollárral történelmi csúcsot ért el.
Az elemzők és befektetők túlnyomó többsége a dollárban denominált adatokra alapozza előrejelzéseit és elemzéseit.
Jüanban számolva az export értéke 4,3 százalékkal, az importé pedig 6,2 százalékkal növekedett júniusban éves összevetésben. Kína ezzel júniusban 328,94 milliárd jüan külkereskedelmi többletet halmozott fel.
A politikailag is érzékenynek számító amerikai viszonylatban Kína importja az év első felében 4,8 százalékkal csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest, míg a kivitel 11,1 százalékkal esett vissza. Júniust tekintve az Egyesült Államokból származó behozatal 11,3 százalékkal nőtt, az oda irányuló export 1,4 százalékkal csökkent. Kína kereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben ezzel 29,41 milliárd dollárra rúgott júniusban, alig elmaradva a tavaly júniusban regisztrált 29,91 milliárd dolláros szufficittől.
Li Kuj-ven, a kínai vámszolgálat szóvivője egy keddi sajtótájékoztatón Pekingben elmondta: „a kínai külkereskedelem továbbra is egyre több bizonytalan és instabil tényezővel áll szemben, köztük a kínai-amerikai kereskedelmi viszállyal”. Li emiatt bonyolultnak nevezte az év második felében várható helyzetet.
A kínai bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben 6,8 százalékkal esett vissza a járvány bénító hatásainak nyomán – először zsugorodott azóta, hogy 1992 első negyedévében elkezdték közzé tenni a hivatalos GDP adatokat. A járvány miatti bizonytalanság tükrében pedig a kínai parlament idén nem jelölt ki GDP növekedési célszámokat. A feldolgozóipar és a szolgáltatóipar júniusi teljesítményét vizsgáló hivatalos, illetve privát felmérések is azt mutatták, hogy a kínai gazdaság kezd stabilizálódni a járvány okozta visszaesés után. Elemzők 2,5 százalékos GDP növekedést jeleztek előre a második negyedévre. A hivatalos adatot a tervek szerint csütörtökön teszi majd közzé a kínai statisztikai hivatal. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
KSH: augusztusban 443 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet
Augusztusban a kivitel volumene 5,6, a behozatalé 4,5 százalékkal csökkent…
Tovább olvasom >A magyar gombatermesztés helyzete és kilátásai: innováció és fenntarthatóság az ágazatban
A magyar gombatermesztés az agrárgazdaság egyik különleges és kiemelkedő ágazata,…
Tovább olvasom >Kínai gazdaságélénkítés – a befektetők szem elől tévesztik a lényeget
Az alapanyagpiacokat övező hangulat szeptemberben döntő fordulatot vett, amikor Kína…
Tovább olvasom >További cikkeink
Paradigmaváltás küszöbén az élelmezésben – A Lánchíd Klub szeptemberi ülésének vendége volt: Szöllősi Réka élelmiszer-politikai szakértő
Hátrányból indulunk! Egy globális paradigmaváltás küszöbén állunk! 2030-ig a G20…
Tovább olvasom >Elismerték a gabona és olajosnövény termesztés új ÜHG-kibocsátási értékeit
2023-ban kérte fel az Európai Bizottság a tagállamokat, hogy nyújtsanak…
Tovább olvasom >Tovább mélyül a Zalando és az OpenAI együttműködése
A Zalando negyedéves árbevétele 3,6 %-kal 2,8 milliárd euróra nőtt. A…
Tovább olvasom >