A Közép-Kelet Európában befektető és működő vállalatok kétharmada, hosszú távon nem vár jelentős visszaesést, inkább bevétel növekedéssel számolnak a régióban – ez derül ki az Atradius Hitelbiztosító által közzétett felmérésből.

 Bár a felmérés során megkérdezett cégvezetők 40%-a szerint a
gazdasági válság nyomán az elkövetkező 12 hónapban közepes nehézségekkel kell számolniuk, 30%-uk pedig
negatív vagy nagyon negatív következményekre számít, a vállalatok mégis pozitívan
nyilatkoztak hosszú távú elképzeléseikről Közép-Kelet Európában. Csupán 14%-uk
gondolja úgy, hogy a régióban a válság üzleti visszaeséshez fog vezetni. Ezzel
szemben a válaszadók 61%-a úgy becsüli, hogy az elkövetkező 3 évben a
kereskedelemből és befektetésből származó éves bevételük több mint 6%-kal fog
emelkedni, és 90%-uk szerint a régióból származó éves profit növekedni fog
ebben a periódusban. Ez az eredmény részben azt a várakozást mutatja, hogy a
közép-kelet európai gazdaságok a lassulást hozó 2009-es év után 2010-2011-re új
erőre kapnak, de arra is rávilágít, hogy sok vállalat még nem teljesen építette
be a válság várható hatásait az üzleti terveibe.

 

A válaszadók 72%-a a régió erős fejlődési lehetőségeit
jelölte meg válaszként arra a kérdésre, miért választják Közép-Kelet Európát. A
fejlett piacok gazdasági lassulása is szerepet játszik a befektetők
választásában: 44%-uk szerint ez egy fontos faktor. A válaszadók szerint
ugyancsak fontos elem a demográfiai tényező, amely az elkövetkező években akár
aggodalomra is adhat okot, mivel a régió népességében erős csökkenésre lehet
számítani. Közép-Kelet Európa ezzel hátrányba kerül más fejlődő piacokkal
szemben, mint Latin-Amerika vagy Délkelet Ázsia, amely piacokon korábbi
tanulmányok kimutatták, hogy a vállalatok a növekvő populációt kulcstényezőként
kezelik.

A Közép-Kelet Európában már aktív vállalatok általánosságban
úgy tervezik, hogy a következő 3 évben megosztják jelenlétüket a régióban. A
diverzifikáció során Lengyelország terhére minden más piac – köztük
Magyarország is – növekvő érdeklődésre számíthat a következő években. Bár
Lengyelország továbbra is fontos piac marad, a vállalatok egyre inkább a Balkán
országai felé fordulnak, amelyek ugyan lemaradásban vannak a közép-európai
piacokkal szemben a reformok és a gazdasági fejlettség területén, de az
elkövetkező években csökkenhet ez a különbség.

A régió pozitív értékelése mellett a válaszadók több
aggályos területet is megjelöltek a piacokon, amelyek veszélyt vagy kockázatot
jelenthetnek. A kiterjedt bürokrácia még mindig a fő gátló tényező a vállalatok
számára. A vállalatvezetők további kockázatokat látnak a gyenge
infrastruktúrában, a képzett munkaerő hiányában és az emelkedő bérköltségekben.
Magyarország esetében a vállalatok a makrogazdasági instabilitást tartják a
leginkább aggályosnak. A válaszadók gyengének ítélték hazánk fiskális
politikáját, amelyet a felvett IMF hitelben láttak megnyilvánulni.

 

A kereskedelmi és befektetési feltételek javulását a
válaszadók a régióban a további EU-terjeszkedésben, a schengeni határok
kiterjesztésében és az eurózónához való további csatlakozásokban látják.