A vállalkozók mentális egészségéért aggódtak a miniszterek: fontos témák kerültek napirendre az OECD KKV Miniszteri Konferenciáján

A cégvezetők 48%-a nem biztos benne, hogy túlélne még egy COVID szerű válságot.

A KKV Miniszteri konferencia azért kiemelkedő, mert az OECD országok a világ GDP 65%-át képviselik és egy ilyen fórum lehetőséget ad évekre előre meghatározni a szakpolitikai irányokat. A KKV-k folyamatosan sok kihívással küzdenek, melyek között a zöld és digitális technológiák bevezetése, a válságállóság, a pénzügyi stabilitás és a mentális egészség is nagyon jelentős szerepet játszik. A cégvezetők 48%-a nem biztos benne, hogy túlélne még egy COVID szerű válságot, így nagy jelentősége van, hogy a miniszteri szintű döntéshozók mellett az Európai Bizottság, a WTO, az ILO (az ENSZ munkaügyi szervezete), a Világbank, az Európai Fejlesztési Bank és számos meghatározó nemzetközi szereplő, valamint maguk a vállalkozók bevonásával tudtuk átbeszélni az aktuális kihívásokat – tájékoztatott Kovács Patrik, a VOSZ Társelnöke.

Fókuszban a vállalkozások ellenálló képessége, a zöld és digitális transzformációja, valamint a vállalkozók jóléte 

A Miniszterek ülését előkészítő, a BIAC KKV Bizottsága által szervezett konferencia különlegességét és a diskurzus erejét annak színessége adta – hiszen jelen volt többek között az Új-Zélandi, a Maláj, a Litván és a Portugál miniszter mellett a Nemzetközi Kamara (ICC), a Business Europe vagy a washingtoni székhelyű Global Entrepreneurship Network, sőt a vállalkozói oldalról például a Ferrari korábbi marketing igazgatója is, aki ma már saját KKV-ját, marketing ügynökségét vezeti.

Az egyes témákat, a közel 200 magasrangú vendég együtt beszélte át, s a három fő tématerület vitáját egy-egy miniszterből, nemzetközi szakértőkből és vállalkozókból álló panel nyitotta meg. 

Kutatás: fókuszban a vállalkozók hangja és jóléte

A miniszteri konferenciát megelőzően készítettünk egy globális kérdőíves kutatást, amelynek keretében az OECD országok kis- és középvállalkozói mondták el, hogy milyen területeken van szükségük támogatásra. Ezt a speciális háttéranyagot, valamint a „KKV Stakeholder” konferenciánk összefoglalóját bemutattuk a OECD Miniszteri ülésen, amely így megalapozta a tanácskozást – számolt be Kovács Patrik. Remek volt látni, hogy előtérbe kerültek égető, de kevésbé tárgyalt témák is, mint például a vállalkozók mentális egészségének fontossága és támogatása. Több ország minisztere is bemutatott programokat és jó gyakorlatokat ebben a témában. A tanácskozáson konklúzióként azt találtuk, hogy a vállalkozók nagyon magányosak, különösen a COVID óta folyamatosan kihívásokkal küzdenek és ezt nem igazán tudják kivel megosztani, amit alátámasztott a kutatásunk is. Ezért is van kiemelten fontos szerepe az érdekképviseleteknek, ahol a vállalkozok közösségben át tudjak beszélni és megosztani egymással speciális kihívásaikat, melyeket az érdekképviseleteknek a kormányzat felé tolmácsolni is tudnak, ahogyan ezt teszi a VOSZ is immár 35 éve – tette hozzá a VOSZ Társelnöke.

A BIAC feladata az üzleti élet hangját képviselni az OECD folyamataiban és döntési mechanizmusaiban, közel 9 millió vállalkozást képviselve világszerte. A miniszteri értekezlet apropójára készített „Looking for the New Normal 2.0” kutatás sok értékes információt tárt fel. Meglepő adat, hogy a cégek fele tartja úgy, hogy a piaci bizonytalanságok akadályozzák leginkább a COVID előtti termelési szintre való visszatérést, pozitív azonban, hogy a cégek 95%-a fontosnak tartja a zöld és digitális technológiák bevezetését, azonban harmaduk forráshiánnyal küzd ezen folyamatok elindításához.

A válaszokból többek között az is kiderült, hogy a vállalkozások majdnem 60 százaléka rendkívül fontosnak, míg 27 százaléka nagyon fontosnak tartja a munkaerő mentális egészségét, amely szerintük szorosan összefügg a vállalkozás sikerességével is.

Arra a kérdésre pedig, hogy mely okok járulnak hozzá leginkább a stresszhez, a munka/magánélet egyensúlyának hiányát (40 százalék), a megnövekedett ráfordítási költségeket (36 százalék) és a képzett munkaerő megtalálásának nehézségeit (33 százalék) említették leggyakrabban.

A fenti számokkal alátámasztva a miniszteri tanácskozáson a Kovács Patrik rávilágított, hogy „ember-központúbb” szabályozásokra és folyamatos támogatásra van szüksége a KKV-knak, valamint a jól működő és fókuszban lévő pénzügyi támogatások mellett – amilyen a magyar Széchenyi Kártya Program is -, ideje a vállalkozókat terhelő mentális és stressz faktorokra is odafigyelni.

Az OECD KKV Miniszteri Konferencia záróbeszédében elhangzott az is, hogy a KKV-kat és a vállalkozókat az üzleti diskurzus középpontjába kell emelni, és számukra a nagyobb vállalkozásokkal egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani, mivel a kisebb szervezet miatt a szabályozások aránytalanul terhelik a kisvállalkozásokat a nagyokhoz képest. „Ehhez pedig elengedhetetlen a hozzáférhető és tehermentes szabályozási környezet, valamint az ellenálló képesség és a fenntarthatóság közötti kapcsolat értelmezése” – hangsúlyozta Ginny Andersen, Új-Zéland kisvállalkozási minisztere, az OECD KKV Miniszteri ülés elnöke, aki azt is hozzátette, hogy „számos kormányzati intézkedés, köztük a finanszírozás biztosítása és a bürokrácia csökkentése is jelentősen hozzájárulhat a célok eléréséhez”.