A vállalatok többsége szerint üzleti előnyt jelent az ESG jelentéstétel

A vállalatok 61 százaléka gondolja úgy, hogy felkészült a CSRD szerinti kötelezettségtételre

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) 2023-ban második alkalommal végzett ESG felmérést tagvállalatai körében, amelynek szakmai partnere a KPMG volt. A felmérésben 14 iparág 70 vállalata osztotta meg tapasztalatait 22 kérdés mentén, amelyben a válaszadók kitértek többek között az ESG jelentéstételi és adatgyűjtési szokásaikra, az ehhez kapcsolható főbb motiváló és korlátozó tényezőkre, emellett az ESG szerepére szervezeteik életében.

A felmérésben résztvevők 90 százaléka szerint a következő 5 évben üzleti előnyük származhat az ESG alapú jelentésekből, ezért tízből hat vállalat (61 százalék) már rendszeresen készít ESG jelentést, leggyakrabban nemzetközi vagy anyavállalati szinten és a GRI sztenderd alapján. A közelgő jogszabályi elvárással, a CSRD szerinti ESRS szabványokkal is már sokan találkoztak, de alkalmazásuk egyelőre csekély mértékű. Azok a cégek, akik már készítenek ESG-jelentést, és azok, akik ennek az előkészítését tervezik, hasonló arányban részesítik előnyben a különálló (34 százalék) vagy integrált (33 százalék) jelentés formáját ESG adataik közzétételére. Az ESG jelentéskészítésre vonatkozóan a főbb ösztönző tényezők között a reputáció növelése, a tulajdonosi elvárások kielégítése és a szabályozói elvárásoknak való megfelelés jelenik meg.

A vállalatok 61 százaléka gondolja úgy, hogy felkészült a CSRD szerinti kötelezettségtételre, náluk már gyakorlattá vált a jelentéskészítés, míg 84 százalékuk publikusan közzé is teszi az információkat a vállalatuk teljesítményéről.

A 2021-es felméréssel ellentétben, amikor a vállalatok működésük szempontjából az ESG környezeti dimenzióját ítélték a leginkább meghatározónak, idén már hangsúlyosabbak a társadalmi és vállalatirányítási témakörök is, és ez megjelenik az adatgyűjtési és adatkezelési gyakorlataikban is. A megkérdezett vállalatok 85 százaléka gyűjt valamilyen ESG adatot, leggyakrabban egészség és biztonság, munkavállalói információk, például oktatás, illetve a karbonkibocsátás témakörökben. Legalább egy-egy ESG-témakörhöz a válaszadó cégek 78 százalékuk fogalmaz meg célokat, de ez az arány a jövőben biztosan erőteljesebbé fog válni a CSRD elvárásai mentén. Ezeket a célokat a tagvállalatoknak kevesebb, mint a fele vitatja meg alkalmanként vezetői értekezleteken.

Eltérő azonban a kép, ha azt vizsgáljuk, hogy az ESG-jelentések milyen dimenziókat tartalmaznak. E tekintetben változatlanul kiemelkednek a környezeti területek (mint a karbonkibocsátás, energiafogyasztás).  A biodiverzitás terén történik a legkevesebb adatgyűjtés: tíz vizsgált vállalatból hat (62 százalék) egyáltalán nem gyűjt ilyen jellegű adatot, holott a biodiverzitás az idei év és az elkövetkező időszak egyik kulcsfontosságú fenntarthatósági aspektusává vált, így ezen a téren mindenképpen kell előrelépni.

A kitöltő tagvállalatok 37 százaléka kért már adatot érdekelt feleitől a karbonkibocsátás, etikus működés, körforgásos gazdaság, valamint alternatív energia és hatékonyság területeiről, míg tőlük a vevők fele (54 százalék) kér adatokat a környezeti és vállalatirányítási dimenziók mentén. Finanszírozói oldalról egyelőre minden negyedik esetben érkezik kérés, hogy a cégek bemutassák haladásukat a karbonkibocsátás, alternatív energia és hatékonyság, hulladékgazdálkodás, továbbá egészség és biztonság terén.

A szervezeti működés szempontjából a megkérdezett vállalkozások 72 százaléka rendelkezik dedikált, ESG-területért felelős vezetővel döntéshozói szinten.  A vállalatok fele foglalkoztat fenntarthatósági osztályon kinevezett ESG szakembert, ez jelentős elmozdulás a két évvel ezelőtti arányhoz képest.

Az ESG szempontok vállalati beépítésének korlátozó tényezőinek elősorban a megfelelő részletességű jogszabályi elvárás hiányát, a túl sok sztenderdet és a megfelelő minőségű adatok/KPI-ok előállítását emelték ki a felmérést kitöltők.

Köszönjük támogatóinknak!