A vállalatok nagy többsége nem halasztotta el fenntarthatósági törekvéseit – ESG felmérés a hazai cégeknél

A BCSDH felmérés eredményei szerint a szabályozási megfelelés ösztönző ereje az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt. 2025-ben már a jogszabályi elvárások jelentik a legfőbb motivációt az ESG szempontok beépítésére, amely mellett egyre hangsúlyosabb a tulajdonosi elvárásoknak való megfelelés, illetve az ügyfelek és vevők igénye is.

„A jelentéstételi szabályozás változásai ellenére a cégek nagy része nem lassít: az élenjáró vállalatok több mint fele bővítette ESG-kapacitásait, és folytatja a korábban megkezdett fenntarthatósági fejlesztéseket. A következő két évben a vállalatok többsége a tervezett menetrend szerint fejleszti tovább ESG-tevékenységeit és jelentéskészítését. A felmérés összességében azt jelzi, hogy a magyar vállalatok elkötelezetten haladnak a fenntarthatóbb és átláthatóbb működés irányába.”

– foglalta össze Márta Irén, a BCSDH igazgatója a vállalatok jövőbeni terveit.

A vállalatok többsége ESG tevékenységi körének bővítésére készül a következő két évben, és szintén többségben vannak azok a vállalatok, akik a tervezett menetrend szerint haladnak tovább a jelentéskészítés területén. A nagyvállalatok és KKV-k esetében is kevesen élnek a halasztás adta lehetőségekkel, és szintén kisebbségben vannak azok a vállalatok, amelyek várnak a szabályozói döntésig mielőtt döntenek az ESG jelentéstételükről.

„Az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezett vállalatok 87 százaléka már felkészültnek érzi magát a CSRD és az ESG törvény követelményeinek teljesítésére, ami jelentős előrelépés a 2023-as adatokhoz képest. A kitöltő vállalatok körében egyértelműen nőtt az ESG-ből származó üzleti előnyök felismerése. A cégek 91százaléka szerint az ESG-minősítés versenyelőnyt jelent, és 87 százalékuk úgy véli, hogy a jobb ESG-teljesítmény 2027-re még meghatározóbb üzleti szemponttá válik. A kis- és középvállalkozások ezt az előnyt még erőteljesebben érzékelik, mint a nagyvállalatok. A megkérdezettek számára továbbra is kiemelt előny a munkavállalói elköteleződés és az ESG-kockázatok jobb kezelése”.

– emelte ki Deme Ágnes, a KPMG szenior menedzsere.

A vállalatok jelenleg a társadalmi és vállalatirányítási területeken rendelkeznek kiforrottabb célokkal és aktív megvalósítási programokkal. Ez összecseng a legutóbbi felmérés eredményeivel, amelyben szintén ezeket a területeket jelölték meg kiemelten fontosnak. Az emberi érték területén 55 százalék a célkitűzéseit tekintve aktív megvalósítási fázisban van a munkafeltételek, az egyenlő bánásmód és a munkavállalók jólléte kapcsán. A környezeti területen jellemzően a karbonkibocsátás, az energiafelhasználás és a hulladékgazdálkodás témaköreivel foglalkoznak, itt jelennek meg legnagyobb arányban a jövőbeli fejlesztésekre vonatkozó tervek, a kitöltők 31 százaléka például már a biológiai sokféleség területén és több mint 25 százalék pedig a klímaalkalmazkodás kapcsán is tervez célkitűzéseket tenni. Hiszen a vállalatok 70 százaléka fenyegetésként azonosítja a klímaváltozást, miközben 80 százaléka a kitöltő vállalatoknak a klímaalkalmazkodásra üzletileg kifizetődő tevékenységként tekint.

A felmérés összegzéséül elmondható, hogy vállalatok tisztában vannak a klímaváltozás működésükre gyakorolt hatásával és érzi a rendszerszintű változások szükségességét. 90% egyetért azzal, hogy a zöldátmenet és a fenntarthatósági célok elérésének igazi kihívása nem a technológia, hanem a gazdaságosság és a szemléletváltás.