A vállalatok egyelőre kivárnak

A Coface Hungary felmérése szerint a megkérdezett több száz magyarországi (exporttevékenységet is folytató) cég közel 40 százalékának 10 százalék feletti mértékben csökkent 2009-ben az exportárbevétele. A megkérdezett cégvezetők további 10 százaléka szerint 5-10 százalékkal csökkent az exportbevételük.

A cégek 21 százaléka úgy nyilatkozott, hogy 2010-ben már érzi az exportpiac fellendülését. A magyar makrogazdasági adatokból az is kiderül, hogy az újra beinduló GDP-növekedés az exportnövekedésnek köszönhető. A belső fogyasztás Magyarországon várhatóan továbbra is stagnálni fog, de Európában és a világ több országában, úgy tűnik, beindult egy erőteljesebb gazdasági növekedés, aminek az ellátására a magyar export is termelhet pluszt.

A visszaesés ellenére optimisták vagyunk

Az exportpiac „mozgolódása” ellenére a megkérdezett vállalatvezetők 36 százaléka csak 2011-re várja az exportpiac fellendülését, míg 14 százalékuk ennél optimistább: 2010 második felét jelölte meg.

A megkérdezettek nagy aránya a nemzetközi cégeket (14 százalék) és a multinacionális vállalatokat (17 százalék) jelölte meg az exporttevékenysége célcsoportjaként, ami jól mutatja, hogy a magyar export főként beszállítói exportot jelent.

A mikrovállalkozások alig-alig exportálnak, egyrészről alapvetően egy hozzájuk fizikailag közel eső piac kiszolgálására jönnek létre, másrészről ahhoz, hogy exporttevékenységet folytathassanak, olyan know how-ra lenne szükségük, amelyet cégméretükből kifolyólag nem tudnak megfizetni.

Nyitás a Kelet felé

A versenyképesség legnagyobb korlátjának az exportőrök 15 százaléka a forráshiányt tartja – derül ki a felmérésből. A megfelelő exportnövekedés elérése érdekében a megkérdezett cégvezetők negyede szerint az exportpiacok felvevőképességének kellene növekednie. A Coface Hungary szakértői egyetértenek ezzel, ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy az exportnövekedés érdekében a magyar vállalatoknak nem szabad csak az EU-ban gondolkodniuk, olyan piacok felé kell nyitniuk, amelyek sokkal dinamikusabban növekednek Európánál. A Balkán és Oroszország felé kell nyitni, ezek viselhető kockázatot is jelentenek viszonylagos közelségük miatt, ha távolabb tekintünk, akkor pedig Kína, Korea, a délkelet-ázsiai térség és Dél-Amerika jelenthet potenciális felvevőpiacot a magyar exportnak.

A vállalatok másik nagy csoportja, 23 százaléka ugyanakkor a stabil forintárfolyamot tartja az exportnövekedés alapvető feltételének. Bár hagyományosan azt szokták mondani, hogy az exportőrök szeretik a gyenge forintot, ez a válasz inkább azt mutatja, hogy elsősorban stabilitást szeretnének a cégek, vagyis hogy – egy nem túl erős forintárfolyam mellett – ne legyenek nagy árfolyamkilengések. Ha az elmúlt évet megnézzük, 50 forint különbség volt az euró/forint árfolyam legalacsonyabb és legmagasabb szintje között.

A harmadik legnagyobb arány, a megkérdezettek tíz százaléka úgy gondolja, hogy stabil, jó minőségű termékekkel lehet megfelelő exportnövekedést elérni.

A cégek bevallása szerint 26 százalékuk nem tájékozódik szállítás előtt exportpartnereiről. Ez egyébként nem olyan rossz arány, mert feltehetően e cégek közül sokan a beszállítói körhöz tartoznak, így nincs szükségük előzetes tájékozódásra. Ugyanakkor más esetek is előfordulhatnak, így az adatok alapján az a tény, hogy sokan még mindig nem tájékozódnak partnereikről, aggodalomra adhat okot.