A turisztikai források közel negyede kerüljön a Balatonhoz

A turisztikai célokat szolgáló összes forrás közel egynegyede jöjjön a Balatonra – amennyivel az üdülőrégió hozzájárul az ország turisztikai bevételéhez -, ez egy megcélozható és reális cél – mondta a balatoni fejlesztéseket érintő tervezetről Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) siófoki ülésén.

A kormány közeljövőben tervezett kihelyezett ülésén kívánja tárgyalni a pillanatnyilag tárcaközi egyeztetésen lévő, a Balaton fejlesztés-politikájáról szóló javaslatot – derült ki Dányi Gábor beszámolójából. A helyettes államtitkár elmondta, a korábbi fejlesztési ciklusban az üdülőrégió 180 települése mintegy 198 milliárd forintnyi forráshoz jutott, ami mindenképpen elérhető lesz a mostani fejlesztési ciklusban is.

Dányi Gábor a Balaton fejlesztéspolitikájáról készülő kormány-előterjesztésről kifejtette, annak három lényeges pontja van. Az első, a BFT által elkészített fejlesztési stratégia elfogadása, ami már megtörtént. A második a forrásallokáció, vagyis a célok megvalósításához szükséges forrás előteremtése, a harmadik pedig a célok elérésében fontos szerepet betöltő húzóprojektek megnevezése. A következő fejlesztési célokra kívánnak forrást biztosítani: az „Egészséges Balaton”, a „Legbiztonságosabb tó”, illetve közlekedési feladatok megoldására. Ezekkel kapcsolatban a kormány olyan döntést hozhat, amellyel felkéri a minisztereket arra, hogy a pályázati felhívásaikban tegyenek megfelelő forrásokat elérhetővé a balatoni stratégiában megfogalmazott célok elérésére – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Beszélt arról is, hogy a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) nevű támogatási programban is prioritást kapott 104 milliárd forintos kerettel a turisztika, azon belül a nemzeti kastély- és várprogram, amire mintegy 60 milliárd forintot kívánnak fordítani, és amely érinti a balatoni régió több várát, valamint a keszthelyi Festetics-kastélyt is.

Tibold Ferenc, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a BFT ülésén leszögezte, a területfejlesztési tanácsokat felügyelő és segítő tárca elkötelezett a decentralizált tervezés mellett, vagyis abban, hogy az érintett térségek maguk döntsenek a fejlesztési céljaikról, amiknek az országos érdekekkel is összhangban kell lenniük. A BFT által kidolgozott fejlesztési koncepció ennek megfelelt, így a tárca támogatja a kormányhoz való eljuttatását és elfogadását, valamint a saját eszközeivel hozzájárul az abban megfogalmazott célok eléréséhez – tette hozzá.

Mint arról az MTI korábban beszámolt, a Balaton térségfejlesztési koncepciójának teljes megvalósítása a 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklusra mintegy 300 milliárd forint támogatást igényelne. A becslések szerint ennek révén a vendégéjszakák száma 700 ezerrel, a munkahelyek száma 10 ezerrel nőne, továbbá az üdülőrégió GDP-hozzájárulásban és munkahelyteremtésben az országos áltag felett teljesítene. A stratégia a régió kitörési pontjaiként határozta meg egyebek közt az egészségipart, a sportturizmust, és a helyi termék-előállítás, -feldolgozás fejlesztését. A tervek között szerepelnek gyógyászati-, sport-, élmény- és Erzsébet üdülő központok, és egy balatoni közlekedési szövetség felállítása. A kerékpárturizmus fejlesztésére például 7,1 milliárd forintos terv készült (az üdülőrégió kistérségei kapcsolódnának a tó körüli bringakörhöz, amelyet meg kívánnak újítani), ami önmagában 350-400 ezerrel emelné a régió vendégéjszakáinak a számát. Bővíteni kívánják az idős embereknek szánt szolgáltatásokat is. A célok között szerepel a Balaton-marketing megvalósítása, amelyben a Balaton egységes arculatú kertvárosi agglomerációként, az ország legélhetőbb régiójaként szerepel, saját termék-védjegyet létrehozva. (MTI)