A Trump-vámok a gyógyszeriparra is kihatnak

Donald Trump újabb gazdasági bejelentése ismét hullámokat vetett: az egykori elnök és jelenlegi elnökjelölt kedden arról beszélt, hogy hamarosan „jelentős vámokat” vetnek ki a gyógyszerimportra. A cél – legalábbis a hivatalos indoklás szerint – az, hogy az Egyesült Államok ismét képes legyen saját magát ellátni alapvető gyógyszerekkel. Csakhogy a szakértők szerint a bejelentés mögött több a kockázat, mint a megoldás.

A gyártás visszahozása jó cél – de rossz eszközzel?

„Hatalmas probléma, hogy már nem tudunk elegendő antibiotikumot gyártani” – mondta Trump a Nemzeti Republikánus Kongresszusi Bizottság vacsoráján. A kijelentés nem alaptalan: 2024 végén 40 aktív antibiotikumhiányt tartottak nyilván az USA-ban. Az amoxicillin és a Bicillin például elengedhetetlen gyógyszerek, és már hónapok óta hiánycikknek számítanak.

A volt elnök azonban nem részletezte sem a tervezett vámok mértékét, sem azok bevezetésének időpontját. A szándék ugyanakkor világos: vámokkal kényszeríteni a gyártókat a hazai termelésre. A gyógyszerek eddig mentesültek a hasonló jellegű kereskedelmi intézkedések alól – Trump első elnöksége alatt és még április elején is.

Generikus gyógyszerek: filléres termékek, törékeny rendszer

A vámok hatása elsősorban a generikus készítményeket érinti, amelyek az Egyesült Államokban forgalmazott gyógyszerek 90%-át teszik ki. Ezeket gyakran Indiában vagy Kínában előállított hatóanyagokból gyártják, és jellemzően nagyon alacsony áron – „adagonként fillérekért” – értékesítik őket. Tom Kraus, az Amerikai Egészségügyi Rendszer Gyógyszerészek Társaságának alelnöke szerint a költségek bármilyen emelkedése elviheti a nyereséget, így sok cég egyszerűen kiszállhat a piacról.

„Ez lehet az a pont, amikor felhagynak a gyártással” – figyelmeztetett Erin Fox gyógyszerhiány-szakértő is. A generikus készítmények körülbelül 40%-át jelenleg csupán egy vagy két gyártó állítja elő, így egyetlen kilépés is súlyos ellátási gondokat okozhat.

Márkás gyógyszerek: kisebb kockázat, nagyobb áremelkedés

Más a helyzet a szabadalmi védelem alatt álló, márkaneves gyógyszereknél. Ezeknél a hatóanyagköltség az előállítás csupán töredéke, így a vámok nem befolyásolják annyira az árrést. Ugyanakkor – ahogy David Maris, a Phalanx Investment Partners ügyvezetője rámutatott – a költségeket így is tovább fogják hárítani, ami magasabb biztosítási díjakhoz és önrészekhez vezethet a fogyasztók számára. Az USA már most is világelső a gyógyszerárak tekintetében – a vámok ezt a helyzetet tovább súlyosbíthatják.

Gyártás újraindítása: évek kérdése

Miközben a vámok rövid távon árfelhajtó hatásúak lehetnek, a hazai gyártás beindítása nem megy egyik napról a másikra. Az Eli Lilly például februárban jelentett be 27 milliárd dolláros beruházást négy új amerikai gyár építésére – ezek a tervek szerint öt éven belül kezdenék meg a termelést.

John Murphy, a generikus gyártókat tömörítő szakmai szövetség (Accessible Medicines) vezetője úgy fogalmazott: „Nem építhetjük ki az infrastruktúrát egyik napról a másikra, de egyik napról a másikra elveszíthetjük a gyógyszerekhez való hozzáférést.”

Politikai szándék, gazdasági realitás

A szakértők szerint a javasolt vámintézkedések inkább politikai üzenetként értelmezhetők, semmint valódi gazdaságpolitikai megoldásként. Evan Seigerman, a BMO Capital Markets elemzője úgy látja: a nagyvállalatok kivárnak, és csak akkor tesznek lépéseket, ha a vámok hosszú távon is fennmaradnak.

A piac most azt figyeli, hogy a Kereskedelmi Minisztérium kezdeményez-e 232-es szakasz szerinti vizsgálatot – ez tenné lehetővé Trump számára, hogy a nemzetbiztonság nevében vámokat vessen ki a gyógyszerekre. A vizsgálat egyben párbeszédet is indíthat arról, hogyan lehetne hosszú távon támogatni a hazai gyártást – például a Medicare és Medicaid rendszereken keresztüli magasabb térítési árakkal.