A textiláru a feketekereskedelem slágere

Az unióban már legmagasabbnak számító áfakulcs ellenére az adóhatóság tapasztalatai alapján egyre tisztul a cigaretta és az üzemanyag piaca. Annál inkább fellendült az ügyeskedés az elsősorban a Távol-Keletről származó, itthon feketén értékesített textilárukkal.

Annak ellenére, hogy az utóbbi években folyamatosan nőtt a jövedéki adó, s az áfa felső – sokáig 25 százalékos, ma már 27 százalékos – kulcsa is az unió élmezőnyébe tartozik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatása szerint visszaszorulóban van nálunk a cigaretta és az üzemanyag feketekereskedelme. A hatóság tapasztalatai alapján tehát bajosan lehetne egyértelmű megfeleltetést találni a fogyasztást terhelő adók változása és a Magyarországon felbukkanó csempészáru mennyisége között.

A belső piacon mozgó feketeáru tényleges mennyiségét az ezzel foglalkozó hivatalosságok is jobbára csak megtippelni tudják – a cigaretta feketepiacának méretét például jobbára a közterekről begyűjtött csikkekből próbálják megbecsülni – azonban a dohánygyártó cégek megerősítették lapunknak, hogy az utóbbi években jelentősen tisztult a piac. (Ez azért figyelemre méltó, mert a feketekereskedelemmel való riogatás bevett eszköze a dohányiparnak az adóemelések idején.) A NAV, illetve a vámosok statisztikai adataiból arra lehet következtetni, hogy a feketekereskedelem kiváltó oka elsősorban nem a vásárlóerő gyengülése, s nem is az eltérő adószintek miatt kialakuló árkülönbségek a határ két oldalán, hanem a hatósági kontroll erősödése, illetve gyengülése.

Figyelemre méltó, hogy korábban jóval alacsonyabb adószint, illetve nagyobb vásárlóerő mellett is intenzívebb volt az adózatlan áruk forgalma. A VPOP statisztikáiból kiderül, hogy míg 2008-ban a vámhatóság által felderített bűncselekmények és szabálysértési ügyek 55,4 százaléka volt csempészettel kapcsolatos, addig 2010-re 43 százalékra esett vissza az esetarány.

Az adatok elemzéséből kitűnik, hogy a cigarettában „utazók” gyakran kicsiben próbálkoznak a csempészéssel: 2009 és 2011 között a felderített esetek száma 8 ezerről 11 ezerre nőtt, miközben az esetenként lefoglalt cigaretta mennyisége megfeleződött. Az üzemanyagoknál ellenben pont fordított a helyzet: évről évre nő a mennyiség, tavaly már háromszor annyi üzemanyagot foglaltak le a vámosok, mint 2009-ben.

A NAV értékelése szerint a szigorúbb határrendészeti ellenőrzéseknek tudható be, hogy a cigarettacsempészet a „hagyományos” terepéről, a keleti határról egyre inkább áttevődött az unión belüli zöldhatárra. Az utóbbi években némileg megélénkült a csempészet a magyar–szerb határon is – itt elsősorban a Nyugatra visszatérő vendégmunkások próbálkoznak némi „mellékes” reményében a feketekereskedelemmel, őket jobbára kisebb tételekkel csípik el a határ magyar oldalán.

A távol-keleti ruhaneműket importáló, és nálunk adómentesen értékesítő vállalkozások viszont igazi „nagyhalaknak” számítanak. Bár a NAV statisztikáiban nem jelenik meg önálló tételként, vélhetőleg csöppet sem jelentéktelen tételt tesznek ki a zömében Távol-Keletről érkező, később idehaza feketén értékesített textiláruk. A hivatalos adatok közt külön tartják nyilván a „hamis árumegjelöléssel” értékesített – azaz hamisított – portékát, amelynek jó része a kínai piacokon értékesített ruhanemű. A piac koncentráltságát jelzi, hogy a vámosok, pénzügyőrök hatáskörébe tartozó esetek mindössze 2,7 százalékát adják ezek az ügyek, ugyanakkor az évente elkobzott áru egyharmada innen származik. Ez értékben 2010 első három negyedévében mintegy 2,2 milliárd forintnyi árut jelentett. (Összehasonlításképpen: ugyanebben az időszakban kábítószerből összesen 8,4 millió forintnyit találtak.)

Kiskereskedelmi szakmai vélekedések szerint a textiláruk feketepiaca még ennél is nagyobb üzlet. Vámos berkekből úgy tudni, hogy a Távol-Keletről, főleg Kínából érkező tételek jellemzően nem is a magyar–schengeni határon lépnek be hozzánk, hanem Nyugaton, főleg Hollandiában hajózzák be és onnan utaztatják el a zöldhatáron keresztül hozzánk az árut. A módszer pedig jellemzően az, hogy adót sem a vámkezelés helyén, sem az értékesítési ponton nem fizetnek.
(Batka Zoltán, Népszabadság Online)