A termőtalaj riasztó ütemű csökkenésére hívja fel a figyelmet az ökológiai kutatóintézet a talaj világnapja alkalmából
Az egészséges talajok fontosságára, a termőtalaj riasztó ütemű csökkenésére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a talaj világnapja alkalmából közölt keddi közleményében.
„Talajaink veszélyben vannak, többek között a terjeszkedő városok, az erdőirtás, az erózió, a szennyezés, a túllegeltetés, az éghajlatváltozás és az ebből következő extrém időjárási jelenségek miatt. A nem fenntartható földhasználat és mezőgazdálkodási gyakorlatok következtében a termőtalajt riasztó ütemben veszítjük el: a ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) globális adatai szerint, míg a talajképződés nem haladja meg az átlag 1 tonna/hektár/év mennyiséget, a talajerózió mértéke 30-100 tonna/hektár/év” – áll az ÖMKi MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. A közlemény szerint Magyarországon a vízerózió a mezőgazdaságilag művelt területek harmadát veszélyezteti, a szélerózió 1,4 millió hektárt érint, összesen pedig évente 80-110 millió köbméter talajt veszítünk el. A talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése (a túl intenzív talajművelés, a mezőgazdasági területeken keletkező szervesanyagok elhordása és vissza nem pótlása következtében), valamint a talajélet elszegényedése a talaj fizikai szerkezetének romlásához, porosodáshoz és a stabil talajmorzsák (aggregátumok) hiányához vezet – mutatnak rá a kutatók.
Felhívják a figyelmet arra, hogy világszerte a talajok mintegy harmada már nem használható mezőgazdasági termelésre
Ezek ugyanis a helytelen használat, az erózió, esetenként a szikesedés, a szerkezetromlás, a savanyodás, valamilyen szennyeződés vagy éppen a tápanyagok kimosódása miatt degradálódtak. Becslések szerint a talajromlás gazdasági költsége az Európai Unió számára évente több tízmilliárd eurós nagyságrendű – írták. „A talajromlás élelmiszerhiányt, magasabb élelmiszerárakat, hosszabb távon pedig az életünk fennmaradásához szükséges ökoszisztémák pusztulását okozza. Sem a Föld növekvő népessége és élelmiszerigénye, sem pedig a többi faj védelme miatt nem engedhetjük meg magunknak ezt a mértékű leromlást” – hangsúlyozzák az ökológusok.
A talaj a Földön élő fajok közel 60 százalékának ad otthont, nagy mennyiségű szenet és vizet tárol, és az élelmiszertermelés 95 százalékát biztosítja
Két-három centiméter termőtalaj kialakulása akár 1000 évig is eltarthat, ezért emberi léptékben számolva a talaj nem számít megújuló erőforrásnak. A közlemény szerint egy gramm talajban akár 10 milliárd élőlény is megtalálható. Ez több, mint ahány ember él a bolygón. Ráadásul a mikroszkopikus élőlényeknek mindössze 1 százalékát sikerült eddig beazonosítani – jegyzik meg. Hozzáteszik, hogy a talaj több szenet tárol, mint a légkör, valamint a világ összes növénye együttvéve (az erdőket is beleértve). Az egészséges talaj segíthet megelőzni az árvizeket és enyhíteni az aszály hatásait: hektáronként akár másfél olimpiai úszómedencényi vizet képes tárolni. A talajnak így nemcsak az élelmiszer-ellátásunkban, de az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is kiemelt szerepe van.
A közlemény kiemeli, hogy az ökológiai gazdálkodásban kiemelt szerepe van a talajban rejlő erőforrások fenntartható kezelésének
Az ökológiai gazdálkodás alapvető célkitűzése a talajegészség megőrzése, a hosszú távú talajtermékenység fenntartása, amelynek eléréséhez a biogazdák többféle jó gyakorlatot alkalmaznak – mutatnak rá. A szerves trágya, a komposzt, a zöldtrágya és talajtakaró növények használatával, a nitrogénmegkötő pillangós növények vetésforgóba illesztésével, az okszerű talajműveléssel és a növényi diverzifikációval a biogazdák természetes módon tartják fenn és javítják a talajtermékenységet és a biológiai aktivitást. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője beszámol arról, hogy a kutatóintézetben évek óta folytatnak talajműveléssel kapcsolatos vizsgálatokat. „A szári Csoroszlya Farm területén például agronómiai és talajművelési kísérleteket végzünk, 2021 óta. Első eredményeink megmutatják, hogy a talaj biológiai paraméterei, vagyis a talajélet gyorsan reagál a művelési mód megváltoztatására” – magyarázza az ügyvezető, aki elmondja azt is , hogy idén a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézettel és a Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézetével együttműködésben geofizikai vizsgálatokat indítottak a talajművelés hatásainak hatékonyabb mérése érdekében. A talaj egészséges működésének fenntartásához a kutatóintézet szakemberei tanácsokat is adnak, ezekről az ÖMKi honlapján érhető el bővebb információ (www.biokutatas.hu). Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO által támogatott Talaj világnap (WSD -World Soil Day) célja, hogy felhívja a figyelmet az termőtalaj fontosságára, és támogassa a talajban rejlő erőforrások fenntartható kezelését.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
A lencsetermesztés helyzete Magyarországon: kihívások és lehetőségek
Az elmúlt években a lencsetermesztés globális szinten jelentős visszaesést mutatott,…
Tovább olvasom >Új helyszínen várja az érdeklődőket a Nébih Farm
Decembertől megnyitotta kapuját a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) megújult Nébih Farm,…
Tovább olvasom >Tájékoztatót adott ki az ENAR adatok támogatáspolitikai felhasználásról az Agrárminisztérium
Az uniós forrásból finanszírozott állatalapú támogatások esetében elvárás az állatok…
Tovább olvasom >További cikkeink
Master Good, Nestlé Hungária, Tesco Magyarország az idei győztes sorrend
A Trade magazin idén másodszor hirdette meg a Karácsonyi tv-reklámok…
Tovább olvasom >Átadásra kerültek a CO-OP Star idei Ezüstfenyő és Ezüstcsillag díjai
Ahogy minden évben karácsony előtt, úgy idén is, december közepén…
Tovább olvasom >Fogyó cégszámok, tartós félmilliós határ
2024-ben a társas vállalkozások száma várhatóan 12 ezerrel csökken, miközben…
Tovább olvasom >