A távmunkában dolgozók többsége később is szeretne otthonról dolgozni
A GKI Gazdaságkutató Zrt. egy ezer fős, reprezentatív mintán vizsgálta a koronavírus járvány-helyzet miatti korlátozások alatt távmunkában dolgozók véleményét arról, hogy várhatóan milyen formában folytathatják a közeljövőben a munkát. A felmérés szerint az összes munkavállaló 16, míg a szellemi munkát végzők 20%-a dolgozott távmunkában 2021 májusában. Közülük 19% jelezte, hogy a korlátozásokat követően visszatér a munkahelyére a hét minden napján.
A jelenleg távmunkában dolgozók közül a távmunkával felhagyók és a jövőben is (részben vagy egészében) távmunkában maradók megoszlása, beosztás szerint (százalék)
A közszférában dolgozó beosztottak 7%-a dolgozott távmunkában, ebből 1% tér vissza az irodába, tehát az összes ilyen munkavállaló 6%-a továbbra is távmunkában marad. A felső- és középvezetők 8%-a dolgozik távmunkában, 7%-uk maradni fog ebben a foglalkoztatási formában. A vállalati irodaterületek kihasználtsága szempontjából leginkább érdekes versenyszférában dolgozó beosztottak közel két ötöde (37%-a) dolgozott távmunkában, ebből 7% hagy fel ezzel végleg, tehát ezen munkavállalók közel harmada részben vagy teljes egészében otthontól fog dolgozni. Ez nagyságrendileg 650 ezer otthonról dolgozót jelent.
Fontos megvizsgálni, hogy a tudomása szerint továbbra is távmunkában dolgozni fogók hetente hány napot terveznek így dolgozni. Negyedük az egész munkahetet (öt napot) tervezi távmunkában ledolgozni, 10%-uk 4 napot, 28%-uk pedig 3 napot. Vagyis a távmunkában maradók közel kétharmada (63%-a) a hét többségében otthon marad. Heti egy napot a továbbra is távmunkások 7%-a, két napot pedig 30%-a fog távolról dolgozni.
Kapcsolódó cikkeink
Rosszabb a magyar cégek termelékenysége, mint bárhol az unióban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint 2010 és 2023…
Tovább olvasom >GKI elemzés: Lemaradó export, leszakadó munkatermelékenység
A visegrádi országok alapvetően export vezérelt, nyitott gazdaságok. Ezt jól…
Tovább olvasom >GKI elemzés: A saját lábra állást ne más végezze el
A gazdasági versenyképesség sokszor emlegetett eleme az exportképesség. Ha egy…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >