A társadalmi elvárás több magyar terméket juttat az üzletek polcaira

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar termékei még mindig nincsenek a „megfelelő polcon” a jelentősebb kereskedelmi láncoknál – ez derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem kutatásából. Bár a fogyasztók kicsivel több mint 10 százaléka már tudatosan vásárol és keresi a hazai termékeket, ezt az arányt növelni kellene – hangzott el a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában.

Még jócskán van mit tenni a hazai élelmiszer-ipari termékek kiskereskedeleméért – többek között ez derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem témába vágó, általunk is közölt kutatásából. Az egyetem a hungaricumokat támogató szövetség megbízásából a 12 legjelentősebb hazai kereskedelmi láncot monitorozta felmérésével. Bár a számszerű eredmény első látásra nem tűnik rossznak, mégis további intézkedéseket javasolnak a felmérők. A tudatos vásárlók tíz százaléknál valamivel nagyobb arányát bővíteni kellene, ehhez oktatási programok indítását javasolják az iskolákban. Ugyancsak növelni kellene a feldolgozott hazai áruk arányát, mert ebből elszomorítóan kevés van még a polcokon.

A vizsgált kategóriákban 76,4 százalékban voltak magyar termékek, a hazai láncoknál ez az arány 82 százalék volt, a nemzetközi láncoknál tíz százalékkal kevesebb. Kérdés azonban az is – amiben máig nincs szakmai konszenzus idehaza – hogy valójában mely termék számít magyarnak – vetette fel Kasza Gyula kutatásvezető a Duna Televízióban.

Elszomorító viszont, hogy a feldolgozott, magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek között egyre kevesebb a hazai áru; minél közelebb van az alaptermékhez egy áru, annál valószínűbb, hogy magyar eredetű legyen. Sajtból vagy lekvárból – amit gond nélkül előállítana a magyar ipar is – 50 százalék körüli vagy az alatti arányokat mértek egyes esetekben – összegezte eredményeiket a kutatásvezető.

Kasza Gyula szerint fontos lenne javítani a hazai fogyasztók tudatosságát. “Felnőtt egy olyan nemzedék, amely nem kapott megfelelő értékrendet sem az iskolában sem a családban. Élelmiszer oktatási programot kellene bevezetni az iskolákban – nincs más megoldás” – hangoztatta a szakember, aki úgy látja: tanulmányukra és az abban megfogalmazott javaslatokra van fogadókészség a vidékfejlesztési tárca megfelelő államtitkárságán.

A szakember elismerte: sok esetben drágább a magyar élelmiszer-ipari termék, ami a kisebb feldolgozott mennyiségre vezethető vissza. Nem ritka azonban, hogy a hazai beszállítókat az áruház-láncok – különösen a nemzetköziek – irreálisan magas árréssel büntetik – mondta Kasza Gyula; nem ritka az sem állítása szerint, hogy a magyar terméken a száz százalék a kereskedői árrés, ugyanez egy német termék esetében tizenöt-húsz százalék. Ez is versenyhátrányt okoz – akárcsak a polcpénzek rendszere, ami mögött nem biztos, hogy mindig található valódi szolgáltatás – mondta Kasza Gyula a Duna Televízióban.

A magyar termékek iránti lojalitás nem is elsősorban a reáljövedelem függvénye – derül ki a kutatásból. Meghatározónak tűnik, hogy van-e gyermeke a fogyasztónak, illetve a neme is; a nők sokkal tudatosabban vásárolnak, különösen az anyák. Emellett az iskolázottság sem elhanyagolható: minél magasabb végzettségű a fogyasztó, annál jobban odafigyel, milyen árucikkeket vásárol, és itt az eredet már nagyon fontos szempontként jelenik meg.
A társadalmi igény is meghatározó lehet a szakértő szerint, mely rábírhatja a nemzetközi láncokat arra, hogy több magyar terméket vegyenek fel kínálatukba. A Corvinus felmérései éppen azt célozzák, hogy ráébredjenek erre az elvárásra – írja a privatbankar.hu.