A tarpai manufaktúra világsikere – ősrégi receptúra alapján

Nem túlzás: világsikerrel büszkélkedhet a Tarpai Manufaktúra Kft., amely az egykori falusi hagyomány szerint, dédnagymamáink féltve őrzött receptjei alapján dolgozza fel exportra a híresen zamatos szatmár-beregi gyümölcsöt.

A napfény által az ország keleti határvidékén kétszeresen érlelt almából, birsből, kajszibarackból, körtéből, meggyből és királylányka szőlőből különleges lekvárokat, illetve gyümölcspárlatokat készítenek, amelyeket már három kontinensen keresnek az ínyencek. A régi, manufakturális körülmények között gyártott ötvenféle, Tarpa márkanéven forgalmazott termék valóságos fogalom lett Európában, Amerikában és Észak-Afrika országaiban.

A Tisza partján fekvő, ezeréves múlttal rendelkező Tarpa környéke évszázadokkal ezelőtt is híres volt a gyümölcstermesztésről és feldolgozásról. A hagyományos gyümölcsfeldolgozás a múlt század végén a tradicionális recepteket még ismerő öregek kihalásával azonban egyre inkább a múlt homályába veszett, mígnem két magánbefektető 1995-ben el nem határozta: létrehozzák a Tarpai Manufaktúra Kft.-t, üzemet építenek és a manufakturális körülményeket megtartva, folytatják az ősök lekvár- és pálinkafőző tevékenységét.

A tarpai üzemben készült szilvalekvárt és szilvapálinkát négy évvel később, 1999-ben Kiváló Magyar Termék díjjal tüntették ki, egy év múlva a baracklekvár, majd további egy esztendővel a mézes dió is megkapta az elismerést. A külföldi piacokon is hódítani kezdett a tarpaiak terméke, 2002-ben Párizsban a teljes lekvárcsalád – a szilva mellett a meggyből, barackból és birsalmából főzött is – kiérdemelte a Sial d' Or aranyérmet. A 2006-os évben egy bécsi kiállításon nyert ezüstérmet a manufaktúra szilvapálinkája, bronzérmet pedig a kajszibarack pálinkája. Egy évvel később a Német Mezőgazdasági Minisztérium aranyéremmel díjazta a tarpai bio dióolajat, 2009-ben pedig az olaszországi Bolzano arany medálját érdemelte ki a szabolcsi almapálinka.

A tarpai üzemnek ma már a hagyományos lekvárok és pálinkák mellett bio termékváltozatai is a piacra kerültek, továbbá érlelt és úgynevezett ó pálinkákat is gyártanak. Az utóbbiakat hároméves érlelés után palackozzák. Több termék eredetvédett, ami tovább emeli egyébként is jelentős piaci ázsiójukat.

A termékek sikere – vallják a társaság vezetői és dolgozói – a zamatos, egészséges, friss gyümölcs, valamint a hagyományos, évszázados népi receptek használatában van. A híres tarpai szilvalekvárt a Szatmár-beregi síkságon és a Tisza árterületein honos Penyigei kékszilvából, vagy ahogy a helyiek emlegetik, a „nem tudom” szilvából főzik. Az igazinak a 100 százalékos gyümölcstartalmút tartják, s ahhoz semmilyen adalék anyagot, vagy tartósítószert nem használnak. A hagyományos eljárás során – ahogy azt réges-rég a falusi házaknál is készítették -, a gyümölcsöt megmossák, kimagvazzák, felezik, majd réz-, vagy zománcozott üstbe rakják és hosszú órákon át lassan főzik, amíg a massza „öreggé” nem sűrűsödik. Az üvegbe rakott lekvár teteje „bőrösödik”, s a légmentes réteg megőrzi a minőséget, egészen a felhasználásig. Az „édesszájúaknak” cukrot is tesznek a készülő lekvárba, ebben az esetben a felhasznált gyümölcs 85 százalék arányú, míg a további 15 százalékot az édesítő adja. S a szilva mellett meggyből, sárgabarackból és birsalmából is főznek lekvárt Tarpán, sőt bio lekvárokat is készítenek. Az utóbbiaknál a 100 százalékos gyümölcstartalmú szilvalekváron kívül akácmézzel ízesítik a sárgabarackból, meggyből és a birsalmából főzöttet. Az ugyancsak híres szabolcs-szatmár-beregi akácmézet 15 százalék arányban keverik a 85 százalék mennyiségű gyümölcshöz.

A tarpai manufaktúra a lekvárok mellett – ugyancsak az ősi hagyományok szerint – minőségi pálinkákat is készít a szatmár-beregi térségben termett gyümölcsökből. Most már a kutatások is elismerik, amit a régi öregek tudtak: a minőségi, mérsékletes pálinkafogyasztás kedvező hatással van az egészségre. Tágítja az ereket, csökkenti a magas vérnyomást, sőt közvetve még a vérzsírokat, a koleszterin koncentrációját is mérsékli. Javítja az emésztést, étvágyat is csinál, és nem utolsó sorban feszültségoldó, segít a számos betegséget, így szív-és érrendszeri rendellenességet kiváltó stressz kivédésében.

A tradicionális, érlelt, bio és ó pálinkák számos változatát főzik manapság Tarpán. Egy dolog viszont állandó a technológiában: a megfelelő alapanyag-előkészítés.

A tarpai üzemben – amint azt Csernyák László kereskedelmi és marketing igazgató elmondta – folyamatos a termékek megújítása, amit az is bizonyít, hogy 2011-ben Innovációs Díjat kaptak legújabb, ágyas pálinkacsaládjukra. A különleges, almából, barackból, körtéből, meggyből, szilvából és szőlőből főzött párlat gyümölcságyon érlelt, s a Fekete macska elnevezést kapta, amely a nő szimbóluma, mivel a fiatalabb korosztály számára készült, a minőségi pálinkafogyasztás céljával. Az Innovációs Díjat a Debreceni Akadémiai Bizottságtól és az Észak-alföldi Regió Kereskedelmi és Iparkamaráitól kapták a manufaktúra dolgozói. S a hat ágyas pálinka közül kettő, a barack- és a meggypálinka ezüst, illetve bronzérmes lett a 2011-es 19. Országos és Nemzetközi Gyümölcs-, illetve Borpárlat Versenyen.

Váradi György, a Tarpai Manufaktúra Kft, alapító-igazgatója szerint a kis cég az idén mintegy 200 millió forint értékű terméket szállít hazai és külföldi megrendelőinek. Európában Ausztriában, Franciaországban, Németországban és Svédországban keresik leginkább a Tarpa márkanevű termékeket. A amerikai kontinensen Kanada számít a legnagyobb vevőnek, míg Afrikában az arab országok. Az európai piaci terjeszkedést tavaly – tette hozzá a cégvezető – jelentős mértékben segítette, hogy a magyar uniós soros elnökség tanácskozásain a tarpai fürtös-meggy, illetve almapálinkát szolgálták fel a vendégeknek, így a közösség tagországaiban az érdeklődés középpontjába kerülhetett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tarpa gyümölcsfeldolgozó üzeme, s annak valamennyi terméke. (MTI)