A támogatási feltételekben kedvező változásokra számíthatnak a gazdálkodók
A 2024-es pályázati menetrendről, a támogatási feltételek kedvező változásairól, az utóbbi években az agráriumot sújtó nehézségekre választ jelentő, a növénytermesztésben követhető alkalmazkodási stratégiákról is szólt Feldman Zsolt a Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Egyesület Egerben rendezett szakmai fórumán.

(Fotó: AM/Vermes Tibor)
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési államtitkár előadásában jelezte: 2024 februárjától megkezdődik a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei között 2.900 milliárd forint keretösszegű új agrár- és vidékfejlesztési támogatás pályázati meghirdetése. Az idei tervezett menetrendet az Agrárminisztérium megjelentette. Mindenkinek az az érdeke, hogy ezt a jelentős összeget minél hatékonyabban használják fel a gazdálkodók. Ezért például a pályázatok értékelésekor kiemelt hangsúlyt fektetnek azoknak a beruházásoknak a támogatására, amelyeknél a hozzáadott érték megléte, a termelői együttműködés, vagy a tartós beszállítói kapcsolat igazolható. Feldman Zsolt említést tett arról, hogy a kisebb és nagyobb vállalkozások számára külön beruházási felhívások előkészítésén dolgoznak azért, hogy kis-és a nagyobb pályázóknak ne kelljen versenyezniük egymással. Emellett a bázislétszámtartási kötelezettség kikerült a támogatási feltételek közül, ez szintén jelentős segítség a gazdálkodóknak. Az agrártárca a pályázat nyerteseit további eszközökkel segíti, tervezik a beruházási hitelekhez kapcsolódó kamatköltségek elszámolhatóságát vagy például megteremtik a biztosítékmentes előlegfinanszírozás lehetőségét.
Az államtitkár szólt a gazdálkodóktól elvárható alkalmazkodásról is
Mint fogalmazott, a piaci környezet, valamint az éghajlat tartós változása miatt ma már nem lehet ugyan úgy termelni, mint húsz-harminc évvel ezelőtt. A szántóföldi növénytermesztésben a hatékonyságjavítás, az inputanyagokkal való tudatosabb gazdálkodás, a technológiai fegyelem, vagy akár a kevéssé intenzív termesztési technológiák alkalmazása jelentheti az előrelépést. A termelési szerkezet differenciálása is hozzájárulhat a hatékony gazdálkodáshoz. A hagyományos termelési szerkezetben a prémium minőségű, egészséges, speciális fehérje- vagy rosttartalmú gabonák piacilag stabil pontot jelenthetnek. A széles körben jelenleg termesztett kultúrnövényeken kívüli alternatív szántóföldi kultúrák – cirok, köles, olajlen, pillangós virágúak, szója, mák, rozs, tritikálé – termesztésbe vonása lehet egy válasz a felmerülő problémákra.
AM
Kapcsolódó cikkeink
Országszerte tart az aratás, hazánk kenyere biztosított
A gazdák munkájának és szorgalmának köszönhetően biztosított az ország kenyere,…
Tovább olvasom >Csaknem 100 milliárd forintból fejlődhet tovább az élelmiszeripar
Megszülettek az első támogatói döntések a komplex élelmiszeripari fejlesztések kapcsán,…
Tovább olvasom >Csaknem 100 milliárd forintból fejlődhet tovább az élelmiszeripar
Megszülettek az első támogatói döntések a komplex élelmiszeripari fejlesztések kapcsán,…
Tovább olvasom >További cikkeink
A fogyasztói tudatosságnak a pénztárca szab határokat
Egészséges, fenntartható és megfizethető alapanyagokat, élelmiszereket szeretnének a fogyasztók vásárolni,…
Tovább olvasom >Drága falatok – egyre mélyebben kell a pénztárcába nyúlni a húsért
Hiába őrzi népszerűségét a sertéshús a magyar fogyasztók körében, az…
Tovább olvasom >Globális minimumadó: Az amerikai vállalatcsoportok végleg kikerülhetnek a szabályozás alól
Az elmúlt időszakban a globális minimumadó kapcsán izgalmas fejlemények játszódtak…
Tovább olvasom >