A Takarékbank lefelé módosította a tavalyi és az idei növekedési előrejelzését

Kisebb gazdasági növekedést és magasabb inflációt vár a korábban előrejelzettnél a Takarékbank és a Magyar Bankholding

A pénzintézet elemzői szerint az infláció az idén 5,5 százalékra gyorsulhat a tavalyi 5,1 százalékról.

A jegybanki alapkamat az első negyedévben 4 százalékra emelkedhet, és az év végéig ezen a szinten maradhat; az egyhetes betéti kamat pedig az infláció alakulásának függvényében 4,75-5,00 százalékig emelkedhet – ismertették.

Az energia-, a nyersanyag-, és agrárárak meredek emelkedése, valamint az erőteljes bérkiáramlás felfelé mutató kockázatot jelent az infláció mértékére – jelezték.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az inflációt külső sokkok fűtik, legkésőbb azonban az év végétől a bázishatások mérsékelni fogják a mutatót. Az árak, beleértve az üzemanyagét és a nyersanyagokét, várhatóan a jelenlegi szinteken rögzülnek, ha az átmeneti árcsúcsok után valamennyire vissza is korrigálnak – hangsúlyozta.

Az elemző szerint az év elején a fogyasztás fűtheti a növekedést, amelyet támogat az szja visszatérítése a családoknak, a 13. havi nyugdíj, a fegyverpénz, a 25 év alattiak szja-mentessége, a minimálbér és az ágazati béremelések.

A következő negyedévekben az ipari termelés várhatóan stabilizálódik az új kapacitások üzembe helyezésével, a chiphiány azonban még egy ideig fékezheti a növekedést – hangsúlyozta.

Az ipar teljesítménye visszapattant a járvány előtti szintre, és „valahol annak környékén oldalazik” – fogalmazott az elemző. A szektor növekedési kilátásait kedvezően befolyásolja az, hogy tavaly rekordmértékű, 2000 milliárd forint működőtőke áramlott be az országba, az összeg döntő része az akkumlátorgyártás területén jelenik meg fokozatosan – fűzte hozzá.

A bérkiáramlás erőteljes lesz 2022-ben, megközelíti a 13 százalékot, a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése, illetve az ágazati béremelések hatására – mutatott rá Suppan Gergely. Felhívta a figyelmet arra, hogy az szja-visszatérítés miatt februárban a nettó bérnövekedés elérheti a 60 százalékot is.

A nettó bérek reálnövekedése 2013-2022 között meghaladja a 86 százalékot az elemző számításai szerint.

A pénzintézet előrejelzése értelmében az államháztartás hiánya a következő években fokozatosan újra a 3 százalékos szint alá süllyedhet az idei évre tervezett 4,9 százalék után. Az államadósság-ráta pedig az idei évtől ismét csökkenő pályára állhat, a 2021-es 78,2 százalékról 2022-ben 75 százalék alá süllyedhet. Az elemző szerint a külkereskedelem többlete az idei év első felében tovább csökken, azt követően, hogy tavaly 2 milliárd euró közelébe mérséklődhetett az egy évvel korábbi 5,62 milliárd euró után.

Az év végére a forint euróértéke a 350-355 közötti sávba kerülhet vissza – derül ki a prognózisból. (MTI)