A Takarékbank előtérbe helyezi az agrárberuházásokat hitelezési politikájában
A Takarékbank hitelezési politikájában előtérbe helyezi a nagyobb hozzáadott értéket termelő agrárberuházásokat annak érdekében, hogy támogassa a stratégiai nemzetgazdasági ágazatot – jelezte a Magyar Bankholding részeként működő pénzintézet az MTI-nek küldött közleményében csütörtökön.
Kiemelték: a jelenleginél legalább 25-30 százalékponttal nagyobb arányban kell feldolgozni a magyar agrártermékeket ahhoz, hogy az élelmiszer-gazdaság nemzetgazdasági súlya és nemzetközi versenyképessége jelentős mértékben erősödjön.
A magasfokú feldolgozottság nemcsak a nyereséget növeli, hanem a globális piaci áringadozásokat is csökkenti, és stabilitást, kiszámíthatóságot biztosít az agrárgazdaságnak – jegyezték meg. A bank számításai szerint az elmúlt húsz évben a termelői árak átlagos ingadozása három-négyszerese volt a feldolgozói árakénak.
A magyar agrárium évente 5-7 százalékkal növeli hatékonyságát, de a meghatározó uniós országokhoz képest 10 százalékos lemaradásban van – mutattak rá.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a hazai élelmiszer-gazdaság mintegy 75-80 százalékban alapanyagokat vagy alacsony feldolgozottságú termékeket exportál, majd gyakran feldolgozott formában hozza vissza azokat a magyar piacra.
Emlékeztettek arra, hogy a magyarhoz sok szempontból hasonló helyzetből indult a kilencvenes években a lengyel agrárgazdaság, amely napjainkra már túlnyomórészt feldolgozott termékeket ad el külföldre; ezzel a saját gazdaságában tartja a feldolgozással elérhető többletjövedelmet. Ezzel a rendszerváltás idején a magyarnál némileg rosszabb teljesítményt felmutató lengyelek napjainkra már átlagosan a magyarnál 15 százalékkal magasabb jövedelmi szintet értek el egy hektár mezőgazdasági területre vetítve, és ez az agráriumban dolgozók jövedelmi szintjében is megjelenik.
A bank elemzői szerint a lengyelországihoz hasonló folyamatok Magyarországon is elindultak; követendő példának tartják a baromfiágazatban az alapanyagtermelést szervező integrátorokat, amelyek folyamatosan biztosítani tudják a magas minőségi sztenderdeket, valamint a kiskereskedelem és a fogyasztók részéről elvárt nyomonkövethetőséget. Ugyanakkor a megtermelt broilercsirke is jórészt csak elsődleges feldolgozáson esik át, darabolva, fagyasztva, csomagolva kerül kivitelre, nem pedig prémium késztermékként, tehát még ebben az alszektorban is helye van a feldolgozói beruházásoknak, a termékinnovációnak – hangsúlyozták.
Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának vezetője a közlemény szerint elmondta, hogy a magyar agrárium területi korlátai miatt nem tud méretgazdaságosságban versenyezni a nagy agrárországokkal, ezért a minőségre, a magas feldolgozottsági szintű termékekre kell építenie, ahol nem a volumen számít. Ehhez minőségalapú versenyre, márkázott termékek előállítására, folyamatos termékfejlesztésre és a nyomonkövethetőségre kell koncentrálnia – tette hozzá. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Új helyszínen várja az érdeklődőket a Nébih Farm
Decembertől megnyitotta kapuját a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) megújult Nébih Farm,…
Tovább olvasom >Tájékoztatót adott ki az ENAR adatok támogatáspolitikai felhasználásról az Agrárminisztérium
Az uniós forrásból finanszírozott állatalapú támogatások esetében elvárás az állatok…
Tovább olvasom >Egyhangú támogatást kapott a 2027 utáni gazdaközpontú agrárpolitika
Az EU-tagállamok agrárminiszterei tanácsi következtetéseket fogadtak el a 2027 utáni…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fogyó cégszámok, tartós félmilliós határ
2024-ben a társas vállalkozások száma várhatóan 12 ezerrel csökken, miközben…
Tovább olvasom >Decemberben alig változott a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató Zrt.– az EU támogatásával –felmérése szerint decemberben…
Tovább olvasom >Ünnepi fogások: bacon kuglóf, baconos sajttorta és szilveszteri kandírozott virslifalatkák
Sokszor egy-egy szokatlanabb hozzávaló, vagy akár maga a tálalás is…
Tovább olvasom >