A Takarékbank előtérbe helyezi az agrárberuházásokat hitelezési politikájában
A Takarékbank hitelezési politikájában előtérbe helyezi a nagyobb hozzáadott értéket termelő agrárberuházásokat annak érdekében, hogy támogassa a stratégiai nemzetgazdasági ágazatot – jelezte a Magyar Bankholding részeként működő pénzintézet az MTI-nek küldött közleményében csütörtökön.

Az agrárium hitelezését tekinti prioritásnak a Takarékbank
Kiemelték: a jelenleginél legalább 25-30 százalékponttal nagyobb arányban kell feldolgozni a magyar agrártermékeket ahhoz, hogy az élelmiszer-gazdaság nemzetgazdasági súlya és nemzetközi versenyképessége jelentős mértékben erősödjön.
A magasfokú feldolgozottság nemcsak a nyereséget növeli, hanem a globális piaci áringadozásokat is csökkenti, és stabilitást, kiszámíthatóságot biztosít az agrárgazdaságnak – jegyezték meg. A bank számításai szerint az elmúlt húsz évben a termelői árak átlagos ingadozása három-négyszerese volt a feldolgozói árakénak.
A magyar agrárium évente 5-7 százalékkal növeli hatékonyságát, de a meghatározó uniós országokhoz képest 10 százalékos lemaradásban van – mutattak rá.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a hazai élelmiszer-gazdaság mintegy 75-80 százalékban alapanyagokat vagy alacsony feldolgozottságú termékeket exportál, majd gyakran feldolgozott formában hozza vissza azokat a magyar piacra.
Emlékeztettek arra, hogy a magyarhoz sok szempontból hasonló helyzetből indult a kilencvenes években a lengyel agrárgazdaság, amely napjainkra már túlnyomórészt feldolgozott termékeket ad el külföldre; ezzel a saját gazdaságában tartja a feldolgozással elérhető többletjövedelmet. Ezzel a rendszerváltás idején a magyarnál némileg rosszabb teljesítményt felmutató lengyelek napjainkra már átlagosan a magyarnál 15 százalékkal magasabb jövedelmi szintet értek el egy hektár mezőgazdasági területre vetítve, és ez az agráriumban dolgozók jövedelmi szintjében is megjelenik.
A bank elemzői szerint a lengyelországihoz hasonló folyamatok Magyarországon is elindultak; követendő példának tartják a baromfiágazatban az alapanyagtermelést szervező integrátorokat, amelyek folyamatosan biztosítani tudják a magas minőségi sztenderdeket, valamint a kiskereskedelem és a fogyasztók részéről elvárt nyomonkövethetőséget. Ugyanakkor a megtermelt broilercsirke is jórészt csak elsődleges feldolgozáson esik át, darabolva, fagyasztva, csomagolva kerül kivitelre, nem pedig prémium késztermékként, tehát még ebben az alszektorban is helye van a feldolgozói beruházásoknak, a termékinnovációnak – hangsúlyozták.
Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának vezetője a közlemény szerint elmondta, hogy a magyar agrárium területi korlátai miatt nem tud méretgazdaságosságban versenyezni a nagy agrárországokkal, ezért a minőségre, a magas feldolgozottsági szintű termékekre kell építenie, ahol nem a volumen számít. Ehhez minőségalapú versenyre, márkázott termékek előállítására, folyamatos termékfejlesztésre és a nyomonkövethetőségre kell koncentrálnia – tette hozzá. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
AM: meg kell védenünk a gazdáknak járó uniós forrásokat
Tönkre mennek a gazdák, ha az új európai uniós költségvetés…
Tovább olvasom >Ősszel indul az öntözésfejlesztési pályázatok kérelembenyújtásának következő köre
Szeptember elején a mezőgazdasági üzemen belüli kisebb léptékű öntözésfejlesztések támogatására…
Tovább olvasom >Több kertészeti kultúra is kikerült az EKÁER bejelentési kötelezettség alól
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: a béremelkedés üteme meghaladja az inflációt, felzárkózik a vidék
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint júniusban a teljes…
Tovább olvasom >Élelmiszeripari beruházási boom jöhet: közel 200 milliárd forint támogatásról döntöttek
Megszülettek az első döntések az élelmiszer-feldolgozók nagyobb léptékű fejlesztéseinek támogatásáról…
Tovább olvasom >K&H elemzői kommentár: Támaszt kapnak a háztartások
Júniusban a bruttó átlagbér 9,7 százalékkal nőtt éves szinten, a…
Tovább olvasom >