A tájban tárolt vízkészletek növelésével tudnak segíteni a gazdáknak az Alföldön

(Fotó: AM/Pelsőczy Csaba)

Hubai Imre az úgynevezett Száraz-ér feltöltése után tartott helyszínbejáráson, a battonyai szivattyútelepen tartott sajtótájékoztatón elmondta, a Vizet a tájba programnak köszönhetően már több mint egymilliárd köbméter vizet tároztak be országszerte. Több mint 300 beavatkozás történt, a kormány 4,7 milliárd forint forrást biztosított a programra, amelyen eddig ezernél több ember dolgozott. Az MTI kérdésére válaszolva hozzátette, Békés vármegyében, a bihari résztől a Maros hordalékkúpig csaknem 30 beavatkozás történt, és a gazdák is ajánlottak fel – jellemzően mélyebb fekvésű területeket – elárasztásra. Hangsúlyozta: a vármegyében az úgynevezett Koplaló-holtágban 400 ezer köbméternyi vizet töltöttek fel, majd az ezáltal megnövekedett páraképződés hozzájárult a helyi csapadékképződéshez is. Ezt remélik máshol is, azzal együtt, hogy sikerül „visszanedvesíteni az Alföld talajait”. Az államtitkár elmondta, azt tapasztalják, hogy a felszín alatti vizek „elvesztek”: 81 ezer négyzetkilométeren 2, de inkább 3 méteres vízszintcsökkenés történt; a vízhiány már a talaj termőképességét veszélyezteti. A mezőgazdaság versenyképességének visszaállításához, megőrzéséhez szükség van a vízellátást biztonságosabbá tevő tervekre és víztározókra is – tette hozzá.

Hubai Imre jelezte, egy új támogatási konstrukciót terveznek meghirdetni, amely a vízmegtartást premizálja

Így a gyengébb termőterületeken helyreállíthatók a korábbi vizes élőhelyek; a talajvízkészletek feltöltésével pedig javul a mezőgazdaság ellenállóképessége. Az államtitkár ismertetése szerint november végéig tervezik felmérni a települések határaiban lévő, úgynevezett harmadlagos vízműveket és a csatornahálózatokat; január elejére elkészítenék a műszaki terveket akár több ezer kilométernyi csatorna rendbetételére, februárban pedig „mellétennék” ennek a pénzügyi igényét is. Erdős Norbert (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta, még soha nem volt arra példa, hogy nem öntözésre, hanem vízmegtartásra vásároljon Magyarország Romániától vizet, de a Száraz-ér esetében ez történt. Kifejtette: a mintegy 70 kilométer hosszúságú Száraz-érbe két irányból pótolták a hiányzó vizet: Romániából egymillió köbmétert vásároltak 40-44 millió forintért, 600 ezernyi már „le is jött”; a Marosból pedig Földeák térségében közel 25 ezer köbméter friss víz érkezett az érbe. A beruházásra 54 millió forintot szántak. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság emellett 30 millió forintot különített el a Száraz-ér kitakarításának és rehabilitációs műszaki tervezésére, amely megkezdődött – tette hozzá. Erdős Norbert elmondta, az ország legjobb minőségű földjei, 43-45 aranykoronás termőföldek vannak itt, de a térség 2022 óta vízhiányban szenved. Farkas Norbert (független), Mezőkovácsháza polgármestere a sajtótájékoztatón elmondta, a Száraz-ér Battonyát, Mezőkovácsházát, Tótkomlóst és Végegyházát érinti. Ezek a települések tervezik egy közös társulás létrehozását, együttműködve vízügyi kérdésekben az Aldó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal.

AM/MTI