A szülők felét nem érdekli az egyik legfontosabb jelölés a játékokon
Tízből kilenc szülő tisztában van a gyermekeknek szánt játékokon feltüntetett jelölések jelentésével, ám csak minden második esetben kerül az előírásoknak megfelelő, biztonságos termék a kosárba. Vásárláskor egyébként leginkább az áru összetételét, az ajánlott életkort és a forgalmazót nézzük meg, elektromos játékok esetében pedig minden második szülő helyben ellenőrzi a csatlakozókat is – derült ki a REGIO JÁTÉK friss felméréséből. A cég fogyasztóvédelmi referense a biztonságos vásárlás 7 legfontosabb tanácsát is összegyűjtötte.
Gyaraki Dávid
A játékpiac legforgalmasabb időszakában különösen fontos, hogy a vásárlók biztonságos, a vonatkozó szabályoknak megfelelő termékeket vásároljanak. „Ezek a játékok a CE (Conformité Européenne) jelöléssel vannak ellátva, ezért ha megbízható árut keresnek a szülők, mindenképpen figyeljék ezt a jelzést a csomagoláson” – mondta el Gyaraki Dávid, a REGIO JÁTÉK marketingvezetője. „A friss kutatásunkból kiderült, hogy tízből kilenc szülő tisztában van a CE jelzés fontosságával, ennek ellenére csak tízből ketten keresnek ezzel fémjelzett játékokat, pedig legalább olyan fontos a felnőttek tudatossága, mint a gyártóké és a forgalmazóké.” A családok kétharmadában anyuka, apuka és a gyermek közösen dönti el, hogy mi legyen az új szerzemény, az alábbi fontossági szempontok figyelembevételével: milyen a játék összetétele, mi az ajánlott életkor és ki a forgalmazó, elektromos játékok esetében pedig elengedhetetlen, hogy legyen lehetőség a csatlakozók ellenőrzésére vásárlás előtt.
Boltból vagy webáruházból? Lényeg, hogy magyar legyen
A megkérdezettek 60 százaléka vásárol hagyományos játéküzletben vagy hazai webáruházban. „Külföldről szinte egyik válaszadónk sem rendel játékot, ami nagyfokú tudatosságra vall részükről. A kereskedelem megkívánja a vevőtől, hogy mérlegeljen, és biztonságosabb, könnyen elérhető helyen vásároljon – ezt pedig a hazai játékáruházakban tudják legegyszerűbben megtenni” – tette hozzá Gyaraki Dávid. Ugyan általában nem minőségi kifogás miatt, de online és bolti beszerzéskor egyaránt előfordulhat, hogy a termék nem felel meg az előzetes elvárásoknak, ilyenkor a szülők 40 százaléka személyesen, az üzletben szereti intézni a visszavételt, 52 százaléka pedig az elállásról szóló nyilatkozattal együtt visszaküldi a feladónak a csomagot. „Majdhogy minden tizedik vásárló pedig inkább beletörődik a rossz vételbe, mintsem reklamáljon, ám még ennél is többen (58%) nem tudják, hogy internetes vásárlás esetén a kézhezvételtől számított 14 napig lehet indoklás nélkül visszaküldeni önköltségen a terméket” – árulta el a REGIO JÁTÉK marketingvezetője.
Közel minden válaszadó a lehető legkörültekintőbb játékvásárlás mellett tette le a voksát, minden második szülő egy-egy rossz tapasztalatot követően még alaposabban megvizsgálja a választott terméket. Ha azonban végül mégis kiderül, hogy a játék például balesetveszélyes, nem hezitálnak: azonnal visszaviszik, szélsőséges esetben pedig kidobják az árut – ilyen rossz tapasztalata azonban csupán a megkérdezettek egyharmadának volt már.
A REGIO JÁTÉK fogyasztóvédelmi referensének legfontosabb tanácsai játékvásárlás esetén:
1. Elemes játékok: vegyük figyelembe, hogy a gyári csomagolásba általában próba elemeket tesz a gyártó, a vásárlás után érdemes tartósabb elemre cserélni. Amikor megvettük az elemes játékot, figyeljünk rá, hogy a csavarral rögzített elemtartó doboz csavarja ne lazuljon ki, időnként húzzuk meg.
2. Társasjátékok: a gyártói ajánlást az életkorra vonatkozóan vegyük figyelembe, hiba lehet, hogy a kicsi testvér is odaül társasozni, és elkapja a kisméretű dobókockát vagy bábot, ami fulladásveszélyt jelenthet. A csomagoláson jelölve van a 0-3 éves korig tiltás, vagyis hogy a játék 3 éves kor alatti gyereknek nem való.
3. Funkcionális játékok (pl. hintaló, gyerekhinta): játék közben a szülő semmiképpen ne távolodjon el karnyújtásnyinál nagyobb távolságra gyermekétől.
4. Játék babakocsik: igaz, hogy a babakocsi sokszor élethű másolata a valódi babakocsiknak, mégsem lehet bele kisállatot vagy kisgyermeket tenni, mert teherbírása nem megfelelő, és sérülés keletkezhet, például a gyermekre borulhat a babakocsi.
5. Kreatív készletek: a termék doboza jelzi a termék tartalmát, így a szülő meg tudja ítélni a kreatív készlet nehézségi fokát. Bár a játéküzletek által forgalmazott gyurmákra és festékekre igaz, hogy nem tartalmaznak az egészségre ártalmas anyagot, ettől függetlenül ügyeljünk rá, hogy szembe, szájba ne kerüljenek, mert nem alkalmasak étkezési célra.
6. Hintaló: a gyermek lábának le kell érni róla a biztonságos használathoz. Ha nem ér le a lába, és túlhajtja a gyermek a hintalovat, leborulhat róla. Figyeljünk, hogy az éles sarkoktól távol legyen a játék. A vásárlás során a szülő mérje fel a helyes nyeregmagasságot.
7. Puzzle: vásárlása 2 éves kortól jellemző, akkor még nagyobb darabokkal, amely a kicsik szín- és formavilágának megfelel. A nagyobb gyermekeknek nagyobb darabszámú és kis darabokból álló kirakós vásárolható már. Itt is figyeljük a gyártó korcsoport ajánlását, mert magáról a képről nem állapítható meg mindig a puzzle nehézségi foka.
Kapcsolódó cikkeink
Indul a karácsonyi roham a játékpiacon
Kezdetét veszi a hazai játékpiac legforgalmasabb időszaka: a karácsony előtti…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság a polcon – Mit gondolnak a vásárlók a csomagolásról és a környezetvédelemről?
A környezettudatosság egyre fontosabbá válik a mai világban, és a…
Tovább olvasom >Átfogó kutatás a hazai sajtfogyasztásról
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács célkitűzése, hogy több magyar…
Tovább olvasom >További cikkeink
Új napelemparkkal bővül a Nestlé szerencsi gyár
Jövő márciusban lép működésbe az az 1,5 GW éves teljesítményű…
Tovább olvasom >K&H innovációs index: mélyponton a magyar vállalati innováció
A K&H innovációs index 2024 második félévi eredményei a hazai…
Tovább olvasom >Jelentős minimálbér-emelés várható Magyarországon: 2027-re 374 ezer forint lesz a bruttó összeg
Jövőre 9 százalékkal, 2026-ban 13 százalékkal, 2027-ben pedig további 14…
Tovább olvasom >