A szövetkezeti rendszer fejlesztése lehet a válságból való kilábalás egyik eszköze

Az ENSZ Közgyűlése a 2012-es évet a Szövetkezetek Nemzetközi Évének nyilvánította, mellyel arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a szövetkezetekben óriási gazdasági potenciál rejlik, és a rendszer fejlesztése lehet a válságból való kilábalás egyik eszköze. A szövetkezetek globális jelentőségét jól mutatja, hogy világszerte mintegy 1 milliárd ember tagja valamilyen szövetkezetnek, illetve például az Egyesült Királyság legnagyobb szövetkezete 13 milliárd eurós árbevételt ér el éves szinten. Magyarországon a korábban virágzó szövetkezetek többsége nehezebb körülmények között működik, azonban számos kezdeményezés célozza a szövetkezeti rendszer újbóli megerősítését.

Hazánkban napjainkban viszonylag kevés figyelmet kapnak a szövetkezetek, melyek azonban globális szinten széles társadalmi és gazdasági beágyazottsággal rendelkeznek. Világszerte összesen mintegy 3 milliárd ember biztosítja a megélhetését valamilyen szövetkezet keretében, de Nyugat-Európában is számos példa van arra, hogy jelentős a szövetkezetek szerepe. Írországban a lakosság 70%-a, Finnországban 60%-a, míg a szomszédos Ausztriában 59%-a tagja valamilyen szövetkezetnek. Magyarországon ez az arány egyébként 8%. Az úgynevezett Global300 (a világ 300 legnagyobb szövetkezete) 2008-ban 1.600 milliárd dollár értékű GDP-t termelt, mely kevéssel marad el Oroszország, a világ nyolcadik legjelentősebb gazdaságának, teljesítményétől.

A szövetkezeti rendszerben működő gazdálkodó szervezetek lényege, hogy a szövetkezet tagjai a tulajdonosok. A tagok a vállalkozás különböző érdekcsoportjaiból tevődnek össze: a fogyasztókból, termelőkből, illetve a dolgozókból, ez jelenti a legfőbb előnyt is a „hagyományos” vállalkozói formákkal szemben. Hiszen nem egy viszonylag szűk tulajdonosi csoport élvezi elsősorban a megtermelt profitot, hanem minden érdekcsoport, akik természetesen ez által sokkal inkább érdekeltek a sikeres működésben. Szövetkezetet viszonylag egyszerűen lehet alapítani, mindössze 7-10 fő társulása szükséges hozzá, nincs szükség viszont többszázezres törzstőkére, a tagok az alapszabályban meghatározott összegű részjeggyel tudnak hozzájárulni az induláshoz.

Hazánkban jelenleg összesen 2.959 szövetkezet működik. A külföldön is példaértékűnek tartott magyar szövetkezeti alapú kiskereskedelem 1881-ben indult. Ma az egyik legsikeresebb szövetkezeti alapú kereskedelmi lánc a Coop-csoport, mely az ország egyik legnagyobb kistelepülési foglalkoztatója, alkalmazottainak száma meghaladja a 30.000 főt, éves forgalma pedig eléri az 510 milliárd forintot.

Az ENSZ által meghirdetett Szövetkezetek Nemzetközi Éve legfőbb célkitűzése, hogy hangsúlyozza a szövetkezetek jelentőségét, illetve felhívja a figyelmet arra, hogy a szövetkezeti rendszer fejlesztése megoldást jelenthet a világválságból való kitörésre. Ezt támasztja alá az a globális szintű megállapítás, hogy a szövetkezetként működő vállalkozások (főként a fogyasztási-, ipari- és szolgáltató szövetkezetek) általánosságban ellenállóbbak a válsággal szemben, köszönhetően demokratikus döntési folyamatuknak, rugalmasságuknak, illetve a tagok egymás iránt tanúsított szolidaritásának.

A Szövetkezetek Nemzetközi Évéhez Magyarország is csatlakozott, ennek keretében a szövetkezetek legjelentősebb érdekképviseleti szervezete, az Országos Szövetkezeti Tanács célja, hogy a kormánnyal kötött stratégiai együttműködési megállapodás keretében, azt tovább erősítve konkrét programokkal új alapokra helyezze és felvirágoztassa a szövetkezeti rendszert, melynek integrációs tevékenysége az elmúlt években nem kapott kellő politikai támogatást, ösztönzést.

„A szövetkezetekkel összefüggő állami aktivitás növelésére, világos célmeghatározásra ma különleges szükség mutatkozik, hiszen a szövetkezetek – főleg a mezőgazdaságra, iparra, kereskedelemre, pénzügyi és a szociális szektorra alapozottan – nagymértékben elősegíthetik a munkahelyteremtést, ez által a válságból való kilábalás egyik eszközét is jelenthetik. A helyi közösségekre és a helyi gazdaságra épülő szövetkezetek hálózati rendszere a vidéki települések kohézióját erősíti, új minőségű együttműködést alapoz meg. Éppen ezért az Országos Szövetkezeti Tanács, kihasználva az ENSZ kezdeményezését, arra törekszik, hogy konkrét cselekvési programokat valósítson meg, melyhez nagy szükség lenne az állam erőteljesebb szerepvállalására, a működés jogi körülményeinek javítására is, hiszen meggyőződésünk, hogy a kormánynak is célja és érdeke, hogy a hazai gazdasági fellendülés érdekében a szövetkezésben rejlő lehetőségeket a lehető legnagyobb mértékben kiaknázza” – mondta Farkas Tamás, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke.

A Magyar Iparszövetség szintén fontos szerepet tölt be a különböző szövetkezetek, szövetségek érdekképviseletében. A szervezet 2012-ben nagy hangsúlyt fektet a szociálisan leghátrányosabb helyzetű csoportok, elsősorban a romák felzárkóztatására. „A gazdaság fellendítésében nagyon fontos szerepet játszik a szociálisan hátrányos helyzetű inaktív, illetve tartósan alacsony jövedelmű emberek gazdasági aktivizálása. Ennek egyik módja a vállalkozásalapítás, illetve szociális szövetkezetek létrehozása általuk, melynek elősegítése érdekében a kormány különböző pályázati lehetőségeket biztosít. A Magyar Iparszövetség ezekben a pályázatokban kíván jelentős segítséget nyújtani a pályázók szakmai támogatása által”- fűzte hozzá Dr. Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöke.

Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) látja el a Coop-csoporthoz tartozó több mint 1300 kis- és középvállalkozás érdekképviseletét. „A szövetkezeti alapokon nyugvó Coop-csoport a hazai piac legnagyobb forgalmú franchise-rendszere. Közel 3000 bolttal és további 2000 kisebb üzlettel rendelkezik. A bolthálózat az ország közel 3200 településén van jelen, ahol naponta mintegy 1,5 millió vevő fordul meg. Az üzletlánc törzsvásárlói jelenleg a 600 ezer főt is meghaladják. A csoporton belül jelenleg meghaladja az ezret az integrált kiskereskedelmi rendszerhez kapcsolódó boltok száma” – fogalmazott Dr. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke.