A szőlőt sem kíméli a klímaváltozás, a hatásait azonban mérsékelni lehet a Syngenta szerint

Csökkenő termőterület ellenére optimista várakozások

Magyarországon az elmúlt években folytatódott a szőlőtermő-területek zsugorodása: az elmúlt öt év során közel 5 ezer hektárral csökkent az ültetvények összterülete. Jelenleg Magyarországon mintegy 58 ezer hektáron termesztenek hivatalosan szőlőt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatai szerint. Ugyanakkor a szakma bízik abban, hogy a kedvezőtlen trend megfordul, és a jövőben a telepítések aránya ismét meghaladja a kivágásokét, hangsúlyozta Dr. Varga Zoltán, a Syngenta termékfelelőse.

2025 eddig a szélsőséges időjárás és a lassabb fejlődés éve

Az idei szélsőséges időjárás a szőlőben is érezteti hatását: a szőlő fejlődése vontatott volt a tavasz folyamán. Főleg a korai fajtáknál fordultak elő termékenyülési problémák. 2024-ben országosan 3,73 millió mázsa szőlőt takarítottak be, ami mintegy 11%-kal maradt el az elmúlt tíz év átlagától hivatalos eredmények alapján. Az idei kilátásokat nagyban befolyásolják az időjárási szélsőségek, főként az aszályos periódusok, így rekordtermésre idén sem számíthatunk. – ismertette Dr. Varga Zoltán.

A szakember szerint ugyanakkor a szezonnak még nincs vége, az időjárás a folytatásban is beleszólhat a növényvédelmi stratégiába. Ha marad a tartós aszály, akkor nem nagyon lesz szükség további védekezésekre, főleg az olyan területeken, ahol a korai időszakban intenzíven védekeztek az ültetvényekben. Ahol tünetmentesek az állományok, ott jóval nyugodtabbak lehetnek a gazdák.

Piaci helyzet és értékesítési lehetőségek

A hazai szőlő minőségét tekintve felveszi a versenyt a külföldi fajtákkal. A belföldi értékesítésben nagyon fontos lenne az árszint emelkedése annak érdekében, hogy az ágazat hosszú távon is fenntartható és gazdaságilag jövedelmező legyen. A felvásárlási árak emelkedése, kedvezően hathatnak olyan gazdasági folyamatok elindulására, amelyek megállítanák a termőterület csökkenését.

Klímaváltozás: mit tehetnek a termelők?

A Syngenta álláspontja szerint a klimatikus tényezők extrém kilengéseire nagyon nehéz felkészíteni a szőlőtőkéket, ugyanakkor a biotikus – kártevők, kórokozók és abiotikus – szárazság, hideg – stressz ellen alkalmazott megelőző védekezések, például a megfelelően időzített növényvédelmi kezelések segíthetnek megelőzni, vagy enyhíteni a károkat.

Növényvédelmi helyzetkép 2025-ben

Az idei szezonban a lisztharmat jelenti a legnagyobb kihívást, a kórokozóknak hosszú idő állt rendelkezésére felszaporodni a kritikus időszakig a virágzásig. Ahol a gazdák szigorú technológiai fegyelmet tartottak, ott nincs probléma a lisztharmattal. A peronoszpóra tünetei ebben az évben csak elszórtan jelentkeztek. A nyugati országrészben a szőlőkabóca elleni védekezés válik aktuálissá ezekben a hetekben.

Szakmaiság, preventív és okszerű növényvédelem a legfontosabb

Egy kutató-fejlesztő cég, mint a Syngenta nemcsak növényvédelmi és biológiai megoldásokat szállít a hazai szőlőtermesztők számára, de kiváló szakmai kapcsolatot is ápol velük, a közös cél, a jó minőségű, egészséges szőlő érdekében, amely alapanyaga lesz a kiváló magyar boroknak.

A vállalat portfóliójának egyik újabb terméke az Orondis Ultra gyári kombináció, amely a peronoszpórás években is kiválóan vizsgázott. Emellett nagyon fontos feladat a gombák elleni védekezés, ilyen szerek közé tartozik a hatékony Dynali és a Pergado F. A Syngenta az első biológiai készítménye a Taegro, amelyet egyre több termelő ismer és használ szőlőben.