A szociális boltok közel fele bezárt az elmúlt két évben
Minden jel szerint egyre kevésbé működik a szociális boltok modellje Magyarországon. A két évvel ezelőtt nyílt boltoknak mára alig több, mint a fele maradt életben.
A koncepciót életre hívó Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) adatai szerint országban körülbelül 130 szociális bolt nyílt 2009 óta, közülük mintegy 70 maradt talpon. Örvendi László, a szervezet alelnöke márciusban azt nyilatkozta: elképzelhető, hogy átalakítják a rendszert. Egy elképzelés szerint a gazdaáruházakban a termelők saját áruikat kínálhatnák, ám az egy ilyen rendszer kialakulásához több évre van szükség.
A Magosz által létrehozott szociális boltok eredeti célja, hogy a magyar termelőket közvetlenül juttassa piachoz, és így a magyar árukat olcsóbban vehessék meg az emberek. Egybehangzó vélemények szerint a koncepcióval a legnagyobb baj az, hogy nincs elég termelő a bolt környezetében, és sokszor a minőséggel is gond van. Közrejátszik az is, hogy a multinacionális láncok üzleteivel rendkívül nehéz versenyezni.
Néhány hete bezárt Szegeden az Ág utcai kis élelmiszerüzlet és a mellette lévő húsbolt. A delmagyar.hu információi szerint az üzletek tavaly márciusban csatlakoztak a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) szociálisbolt-hálózatához, hogy a gazdáktól közvetlenül vásárolt árut a piaci árnál lényegesen olcsóbban adják tovább – kihagyva az értékesítési rendszerből a nagykereskedőket, raktárakat, áruházláncokat.
Az Ág utcai üzlet ugyanakkor megérzi, hogy sok más áruházlánc üzlete is van a környéken; a Magosztól azt várják, hogy segítsen a reklámban és a kapcsolatfelvételben a termelőkkel. „Ha ez nem jön össze, akkor lehet, hogy lakatot tehetek az üzlet ajtajára” – fogalmazott az üzletvezető.
Illés Németh Károly, a húsbolt egykori tulajdonosa is bízott a szociális bolt üzleti modelljében: a színvonal megmaradása mellett arra számított: kedvezőbbek lesznek az árak. – Semmit nem tartottak be abból, amit ígértek. Nem hoztak össze minket a termelőkkel, a vágóhídról kellett beszereznünk a termelőinél jóval drágább húst. Sejtettem, hogy ez lesz belőle, ezért nem vagyok csalódott – nyilatkozta a lapnak.
Kispál Ferenc, a Magosz Csongrád megyei elnöke elmondta: a megyében egyedül kellett volna ellátnia az üzletek és a kereskedők közötti koordinációt. – Mivel ez ennél sokkal komolyabb szervezést igényel, egyelőre leálltunk a szociális boltok nyitásával. Pedig milyen jó volt az elképzelés! A gazdának a hálózat biztos piacot jelentene, a vásárlónak egészséges és friss árut, a kereskedőnek pedig nem kellene a termékek után futkosnia.
A lap pozitív példát is említ: az egyik szegedi zöldség- és gyümölcskereskedés a mai napig tagja a hálózatnak, igaz, ők ma már teljesen önállóan intézik az árubeszerzést – írja a delmagyar.hu nyomán a Pénzcentrum.hu.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
KSH: az ipari termelés 7,2 százalékkal csökkent szeptemberben
2024 szeptemberében az ipari termelés volumene 7,2, munkanaphatástól megtisztítva 5,4…
Tovább olvasom >A dolgozó fiatalok többsége fizetésemelésre számít
Saját fizetésük alakulását tekintve a dolgozó fiatalok többsége, 75 százaléka…
Tovább olvasom >Banai Péter Benő: jövőre a magyar gazdaság 3 százalék fölött növekedhet
Jövőre a magyar gazdaság, a gazdasági semlegesség értékelvű politikájára támaszkodva…
Tovább olvasom >