A szellemitulajdon-jogok megsértése komoly veszélyt jelent az uniós kkv-ra nézve

A kínai áru az áruhamisítás leggyakoribb főszereplője

„A hamisítványok tiltott kereskedelmének kockázatai a kis- és középvállalkozások számára” címmel 2023. január 31-én közzétett jelentés rámutatott arra, hogy azoknak a kkv-knak, amelyek szellemitulajdon-jogát megsértik, az 5 éven túli túlélési esélye 34 százalékkal csökken. Ez különösen a szabadalmak ellen irányuló bitorlással érintett és az olyan független kkv-k esetében jellemző, amelyek nem részei nagy cégcsoportnak.

A jelentés szerint a kínai áruk a messze legelterjedtebb forrásai a kkv-k szellemitulajdon-jogát sértő hamisítványoknak – ezek az online értékesítéshez kapcsolódó lefoglalások 85 százalékát, az offline értékesítések globális lefoglalásainak 51 százalékát teszik ki.

A hamisítók által leggyakrabban megcélzott termékek az elektronikai cikkek (a lefoglalások 30  százaléka), a ruházati cikkek (18 százalék), az illatszerek és a kozmetikumok (10 százalék), és továbbra is a játékok (szintén 10 százalék). Ezek ráadásul a legtöbb esetben nem megfelelő minőségű, a fogyasztó számára gyakran egészségügyi és biztonsági fenyegetést jelentő áruk. Ami a felhasználás módját illeti, a jelentés rámutat arra is, hogy az EU határain lefoglalt, a kkv-k szellemi tulajdonjogát sértő hamis termékek körülbelül felét online vásárolták meg.

A hamisítványok ellen a vállalkozások azzal tudnak a leghatékonyabban védekezni, ha minél több oltalommal bástyázzák körbe termékeiket, szolgáltatásaikat. Mindez segíthet nekik a jogérvényesítésben, vagyis fellépni a hamis terméket forgalmazók, terjesztők ellen. Szerencsére az oltalmak megszerzése ma már egyre egyszerűbb folyamat: a magyar kkv-k például ingyen vehetik igénybe az IP Scan-szolgáltatást, amellyel megtudhatják, milyen oltalmakat érdemes szerezniük, az uniós KKV-alap támogatással pedig kedvezményesen juthatnak hozzá például védjegy-, formatervezésiminta-oltalomhoz vagy szabadalomhoz.