A szellemi tulajdon védelme a versenyképesség egyik kulcsa

Az idei világnap mottója: Piacra visszük az ötleteit. Minden üzleti vállalkozás alapja egy jó ötlet. Sok millió kis- és középvállalkozás (kkv) működik a világon és mindegyikük egy remek alapötlettel indult, amely végül megtalálta útját a piacra. Számos ötletből olyan termék és szolgáltatás lesz, amit mindenképpen meg akarunk vásárolni. Sok ötlet azonban elhal. A piacra vezető út kockázatos, de a veszélyek csökkenthetők, ha a szellemi tulajdon kellő figyelmet kap. A szellemi tulajdon tudatos használatával az üzlet világának váratlan helyzetei könnyebben kezelhetők.

Sajnos azonban sokan nem tudják, hogy szellemi tulajdon van a birtokukban, és hogy annak értéke van. Így sokan elszalasztják annak a lehetőséget, hogy eredményesebbek legyenek és növekedjenek. Tanulmányok igazolják, hogy ha a cégek a szellemi tulajdon területén tudatosak és a szellemi tulajdonjogokat ügyesen használják, akkor jobban teljesítenek.

Április 26-án a jeles alkalomhoz a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is csatlakozott egy online konferencia keretében. Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke ünnepi köszöntőjében a szellemitulajdon-védelem fontosságát hangsúlyozta. „A vírusválság rávilágított, hogy aki tud bánni a szellemi tulajdon jogaival, erősebb és válságállóbb azoknál, akik nem foglalkoznak ezzel. Ehhez elengedhetetlen a vállalkozások tudatosságának növelése, hiszen a szellemi tulajdonból, az ötletből csak akkor válik érték, ha arra vigyázunk is. A világjárvány ellenére a nemzeti úton benyújtott bejelentések száma 2020-ban szinte mindegyik oltalmi forma esetében növekedett az előző évihez képest. Az eredmények is azt mutatják, hogy a hazai gazdaság innovatív szereplőiben egyre jobban tudatosul, hogy a versenyképesség kulcsa a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység mellett a fejlesztési eredmények szellemi tulajdonjogának védelme” – emelte ki.

„A szellemi tulajdonjoggal rendelkező vállalkozásoknál a többi céghez képest átlagosan 20 százalékkal magasabb az egy alkalmazottra jutó bevétel, míg a szűkebben vett szabadalommal bíró vállalkozásoknál a bérelőny még nagyobb, 53 százalék. Ezért érdemes a vállalkozásoknak innoválniuk, és saját szellemi terméküket oltalom alá vonniuk, szabadalmaztatniuk. A feladatunk, hogy erre felhívjuk a vállalkozások figyelmét és ösztönözzük, támogassuk őket a szabadalmakhoz vezető úton” – ezt már György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára mondta beszédében.

Kereszty Marcell, az AIPPI Magyar Csoportjának elnöke a szellemi alkotások számszerűsíthetőségével kapcsolatban tartott előadást. Elmondta, a kkv-k a szellemi alkotásaikra építve a náluk sokkal tőkeerősebb piaci szereplőkkel is egyenrangú félként tudnak tárgyalni és előnyös megállapodásokat kötni. Ehhez a szellemi tulajdon védelmén túl szükséges a főbb szabályok ismerete a szellemi alkotások számszerű értékmeghatározása esetében.

Molnár István, a Danubia IP Kft. ügyvezető igazgatója, a LES HUNGARY elnöke előadásában a kkv-k akvizíciós lehetőségeiről beszélt: „Az innovációs célú akvizíciókban a szellemi tulajdont tágabb kontextusban szükséges értékelni. Eltekintve attól, hogy az innovációt és az üzleti modellt is szolgálnia kell, gyakran adatvédelmi és információs technológiai szempontokkal együtt értelmezendő, értékelendő. Az együttes értékelés jelentős akvizíciós kockázatcsökkentő hatású, különösen az orvosi-élettudományi ágazatokban.”

„A nem materiális vagyonelemek szerepe és jelentősége egyre szélesebb körben ismert ténnyé válik a KKV-k körében is” – erről Gonda Imre, a Magyar Védjegy Egyesület alelnöke, a Richter Gedeon Nyrt. főosztályvezetője beszélt. Előadásában kitért arra, hogy érdemes vizsgálni, a vállalkozások mennyiben veszik igénybe az immateriális vagyon védelmét segítő szellemitulajdon-védelmi eszközöket. Gonda úgy vélekedett, sok kkv nem él ezzel a lehetőséggel, mert többségük nehézkes procedúrának gondolja a szellemitulajdon-védelmet.

Lukácsi Péter ügyvéd, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület védjegyjogi alelnöke a startupok szoftverjogi kérdéseiről beszélt. Kiemelte, a szoftveriparban sok olyan sikertörténettel találkozhatunk, amely startupokhoz köthető. Lukácsi szerint ezen a területen nagyon fontos megismerni a felmerülő jogi kérdéseket (például a szellemi tulajdon oltalmazását), hogy mindez ne buktató, hanem a siker előmozdítója lehessen.

Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum igazgatója az általuk tavaly létrehozott streaming szolgáltatást, a Filmiót mutatta be, amelyen a közelmúlt és a régmúlt klasszikus magyar filmjei érhetők el. A Filmio.hu elindulása válasz napjaink közönségének azon igényére, hogy nagy mennyiségben férjen hozzá magyar filmekhez a lehető legjobb minőségben. Mivel a pandémia alatt jelentősen megerősödtek a streaming szolgáltatások, ez a bemutatási forma egyre népszerűbbé teheti a magyar filmeket a nézők körében.

Horváth M. András ügyvéd, a Magyar Versenyjogi Egyesület tagja a startupok működését a szellemi tulajdon és a versenyjog oldaláról vizsgáló előadásában pedig így fogalmazott: „Az innováció a verseny egyik olyan paramétere, amelynek korlátozását, akadályozását vagy torzítását a versenyjog tiltja. Legyen szó versengő szellemi alkotások piacra lépésének késleltetéséről vagy versengő szellemi alkotásokkal piacra lépni kívánó kis- és középvállalkozások felvásárlásáról. A startupok esetén már a szellemi alkotásnak nem minősülő ötletek gazdáinak tevékenységét korlátozó kikötések is versenyjogba ütközhetnek.”

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának ünnepi műsora a szervezet Youtube-csatornáján lesz visszanézhető.