A sertéstartók szövetsége szerint elárasztotta a feketepiacot az olcsó német sertéshús

A német dioxinbotrány felértékelte a magyar márkákat: az áruházláncoknál az olcsóság helyett a hazai termék hangsúlyozására építenek. A sertéspiac azonban rosszul járhat: az egyik érdekvédő szerint a magyar piacot elárasztotta az olcsó német disznó.

Magyarország nettó tej- és sertéshúsimportőr – azaz a behozatal meghaladja a kivitelt – ennek következtében sok esetben gyanúsan olcsó, bizonytalan eredetű, nyomon követhetetlen termékek juthatnak a fogyasztók asztalára – figyelmeztet Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára annak apropóján, hogy Németországban kirobbant a dioxinügy, amelynek hullámai elérték Magyarországot is. Az elnök szerint ez jó példa arra, hogy miért fontos a nemzeti élelmiszer-termelést erősíteni.

– Németországból olyan hírek is érkeztek, hogy a szennyezett takarmány elérte a sertésfarmokat – tájékoztatott Éder Tamás, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ), egyben a Hússzövetség elnöke. Információi szerint a német szakhatóság mindent megtesz, hogy a dioxinnal szennyezett takarmányból esetleg fogyasztó állatok ne kerülhessenek a vágóhidakra.

Az ÉFOSZ elnöke nem tagadta, hogy a magyar húsipar is vásárol német sertéshúst, azonban a feldolgozók németországi partnereiktől csak akkor veszik át az árut, ha hivatalos nyilatkozatot kapnak arról, hogy nem a „fertőzött” területről származik és nem tartalmaz dioxint. Éder Tamás elmondta azt is, hogy a magyar boltok polcaira kerülő nyers húsok zöme magyar eredetű, az importtermék főleg a készítményekbe kerül. Ezt viszont a gyártók és a hatóság folyamatosan ellenőrzi.

Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének (MSSZ) elnöke ellenben azt állítja, hogy a dioxinszennyezés nyilvánosságra kerülése után rövid idő alatt összeomlott a németországi sertéspiac. Drasztikusan, 20–30 százalékkal zuhantak az árak, s a német gazdák áron alul igyekeznek szabadulni az egészséges állatoktól. Szerinte Magyarországon, a feketepiacon is megjelent a német disznóhús, amit – bőrös félsertésként – számla nélkül, kilónként 250 forintért kínálnak, miközben a magyar húsért 330 forintot fizetnek. Ez a magyar sertéstartókat rendkívül hátrányosan érinti, hiszen a dráguló takarmányok miatt a 330 forintos átvételi áron is állatonként 4-6 ezer forint veszteségük van. Próbáltak a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz (VM) fordulni, de ott – Sákán Antal elmondása szerint – nem értették meg gondjaikat. A tárca ez ügyben kiadott közleményében rögzíti, hogy nemcsak szavakban, hanem tettekben is elkötelezettek az állattenyésztés problémáinak megoldásában. Fontosnak tartották megemlíteni azt is, hogy mindez nem mondható el Sákán Antalról, aki 2008 februárjától 2010. június 30-ig az előző agrártárca tanácsadója volt, s ebben a minőségében összesen 19 millió 150 ezer forint megbízási díjat kapott. Szintén e közleményből derül ki, hogy a minisztérium az idei évben a tavalyinál jóval nagyobb támogatást – összesen 47 milliárd forintot – kíván biztosítani az állattenyésztési feladatokra.

Sákán Antal úgy reagált minderre, hogy a minisztériumnak inkább a Minőségi Magyar Sertéshús programot kellene beindítani, s erre költeni az Agrármarketing Centrum (AMC) rendelkezésére álló források egy részét, mert a magyar termék márkázásával a hazai termelőket, feldolgozókat és fogyasztókat is meg lehetne védeni az olcsó, de bizonytalan eredetű külföldi húsok jelentette veszélyektől – írja a Népszabadság Online.