A sertéspestis megelőzési módjaira figyelmeztetnek

Békés megyéből kerül ki az ország sertésállományának körülbelül 10 százaléka, ezért kiemelten fontos, hogy a helyi gazdák tartsák be az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védőintézkedéseket – hangzott el a gazdafórum előtt tartott pénteki, békéscsabai sajtótájékoztatón.

Bognár Lajos országos tiszti főállatorvos kifejtette, Magyarországon eddig két helyen, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben kellett intézkedéseket elrendelni elhullott vaddisznókban kimutatott ASP vírus miatt.
Békés megyében egyelőre nem ütötte fel a fejét az ASP, a közeli Romániában tavasszal, Szatmárnémeti közelében jelentették a vírus jelenlétét, ám, ha a járvány nem bukkan fel ismét, az ott elrendelt megfigyelési körzetet hamarosan feloldhatják – hangsúlyozta.
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára elmondta, Heves megyében vélhetően emberi magatartás következményeként jelent meg a vírus, Szabolcsban azonban más a helyzet, oda a fertőzött Kárpátaljáról természetes terjedéssel kerülhetett.
Mostanáig Ukrajna, Szerbia, Japán, Tajvan, Szingapúr, Dél-Korea, Kína, Ausztrália, Oroszország, Fehéroroszország és Dél-Afrika Magyarország egész területéről, Macedónia és Kanada pedig Heves megyéből tiltotta meg a magyar sertéshús bevitelét.
Ezzel kapcsolatban Bognár Lajos az MTI kérdésére válaszolva elmondta, folyamatosan tárgyalnak a korlátozásokat elrendelő országokkal, próbálják elérni, hogy a regionalizáció elve alapján, csak az adott területről származó sertéshús bevitelét korlátozzák.
Az ázsiai országokba a teljes magyar sertéshúskivitel 15-20 százaléka irányult korábban, becslések szerint az ágazatot 11 milliárd forint körüli kár érheti az ASP miatt – közölte.
Elmondta, a gazdákat tájékoztatják a kártalanítási formákról is, így az igényelhető de minimis és munkahelyteremtő támogatásokról. Hozzátette, tárgyalásokat kezdenek az Európai Bizottsággal is a kárt szenvedett gazdáknak adható támogatásokról.
Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés megyei elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, Békés megye az ország egyik éléskamrája, ezért kiemelten fontos, hogy az itt tenyésztett sertésállományt megvédjék a vírustól.
Az egységes támogatási kérelmekről szólva elmondta, Békésben csaknem 14 ezer 500 kérelmet adtak be, a gazdák közel 440 ezer hektárra vonatkozóan érvényesítették az igényüket. Utóbbi szempontjából a megye országosan a második helyezett lett – jegyezte meg.
Rákóczi Attila, a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója elmondta, megelőzésként a gazdáknak és az állatorvosoknak is szerveztek már képzéseket az ASP-ről, és tavaly, a madárinfluenza megjelenésekor átalakították a reagálási, készenléti- és ügyeleti rendszerüket, amely azóta is életben van.
Privóczki Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia szegedi területi bizottsága állattenyésztési és vadgazdálkodási munkabizottságának tagja közölte, Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyékre vonatkozóan prevenciós céllal javaslatokat, tudományos publikációkat dolgoznak ki a törvényhozók számára.
Magyarország az Európai Unió hatodik tagállama, ahol kimutatták az afrikai sertéspestist. Az EU-ban 2014-ben jelent meg az ASP. A vírust Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Észtországban, Lengyelországban és Csehországban mutatták ki. (MTI)