A romló inflációs pálya miatt nagyon óvatos monetáris politika várható
Az MNB ma a vártnak megfelelően 6,50%-on tartotta az irányadó kamatot. A kamatfolyosó két széle is maradt 5,50%, illetve 7,50%. Az előzetes várakozások, a felfutó infláció, illetve a korábbi jegybankári kommentárok (Pleschinger Gyulától és Virág Barnabástól) is nagyon valószínűtlenné tettek bármilyen más döntést a mai napra.
Az EUR/HUF árfolyam a döntést követő fél órában 401 környékén mozgott: láthatóan magának a kamatdöntésnek nem volt hatása a forint árfolyamára, hiszen az a vártnak megfelelően alakult. Azonban Virág Barnabás alelnök relatíve szigorú kommentárjai miatt („a szolgáltató szektor árazási gyakorlata nincs összhangban az inflációs cél teljesülésével”) a forint átmenetileg erősödésnek indult a 3-kor kezdődő sajtótájékoztatót követően. Délután fél négy körül megközelítette a 400-as szintet a forint euróval szembeni árfolyama, ezt követően azonban ismét gyengülni kezdett, 4 óra után 401 fölé emelkedve az euró ellenében.
Kamatkilátások
A mai kamatdöntés nem tartalmazott nagy meglepetést, azonban Virág Barnabás fontos jelzéseket tett a kilátásokkal kapcsolatban. Egyértelműen jelezte, hogy ha úgy adódik, az MNB-nek kamatot kellene emelnie. Ez arra utal, hogy ha a kockázati megítélés romlása, vagy az inflációs kép további romlása következne be, akkor nem a forint árfolyamának gyengülésére, hanem inkább a kamatok emelkedésére kellene számítani. Ugyanakkor nekünk egyelőre nem ez az alapforgatókönyvünk: úgy látjuk, inkább huzamosabb kamattartás valószínű, egészen év végéig, amikor is beleférhet egy óvatos kamatcsökkenés, 6,25%-ra. Ehhez azonban arra mindenképpen szükség van, hogy az inflációs kép ne romoljon jelentősen tovább (tehát a februári, márciusi adatok mindezt ne írják felül, és tényleg beinduljon a dezinfláció), illetve a tengerentúlon is 4% alá tudjon csökkenteni a Fed.
Az inflációs előrejelzést az MNB várhatóan jelentős mértékben emelni fogja a márciusi döntéskor. Ez persze még függ a februári beérkező adatoktól, de mi a magunk részéről a kormányzati bejelentések miatt úgy látjuk, hogy a nemrég 4,6%-ra emelt, idei évi átlagra vonatkozó inflációs előrejelzésünk egyre optimistábbnak tűnik. A költségvetési hiánypálya is jelentősen feljebb kerülhet a bejelentések hatására: ellentételező intézkedések nélkül (SZJA-intézkedések, ÁFA-visszatérítés bevezetése, illetve a fegyverpénz kifizetése esetén) érdemben a GDP 4%-a felett alakulhat 2026-ban, miközben a kormány célja 2,9%. Ugyanakkor a várható új hiánypálya még nem nevezhető drámainak, tekintettel a régiós országok akár még rosszabb (például Románia, Lengyelország) költségvetési hiányadataira. Egyelőre a piacok sem áraznak drámát: a forint nem gyengült, és az állampapírpiaci hozamok sem ugrottak meg.
Kapcsolódó cikkeink
Csökkentette az élelmiszerárakat az árrésstop és az online Árfigyelő bővítése
2025 áprilisában csökkent az infláció és az élelmiszerárak növekedési üteme…
Tovább olvasom >A vártnál magasabb lett az április infláció
Áprilisban 4,2 százalékos volt az éves infláció, havi szinten pedig…
Tovább olvasom >Komáromon túl olcsóbb az élet? – A magyar vásárlók tömegesen járnak Szlovákiába spórolni
Az Mfor.hu tesztje szerint a szlovákiai Komárom diszkontáruházaiban jelentős árkülönbségek…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI Elemzés: EU-s források nélkül csak döcögne a hazai gazdaság
Idén május 1-én ünnepeljük uniós csatlakozásunk 21. évfordulóját. EU-s tagságunknak…
Tovább olvasom >Csökkentette az élelmiszerárakat az árrésstop és az online Árfigyelő bővítése
2025 áprilisában csökkent az infláció és az élelmiszerárak növekedési üteme…
Tovább olvasom >NGM: mindig fellépünk az indokolatlan áremelés ellen, a következő hónapokban tovább csökkenhet az infláció
Áprilisban az infláció mértéke 4,2 százalékra, míg az élelmiszerinflációé 5,4…
Tovább olvasom >