A romló inflációs pálya miatt nagyon óvatos monetáris politika várható
Az MNB ma a vártnak megfelelően 6,50%-on tartotta az irányadó kamatot. A kamatfolyosó két széle is maradt 5,50%, illetve 7,50%. Az előzetes várakozások, a felfutó infláció, illetve a korábbi jegybankári kommentárok (Pleschinger Gyulától és Virág Barnabástól) is nagyon valószínűtlenné tettek bármilyen más döntést a mai napra.
Az EUR/HUF árfolyam a döntést követő fél órában 401 környékén mozgott: láthatóan magának a kamatdöntésnek nem volt hatása a forint árfolyamára, hiszen az a vártnak megfelelően alakult. Azonban Virág Barnabás alelnök relatíve szigorú kommentárjai miatt („a szolgáltató szektor árazási gyakorlata nincs összhangban az inflációs cél teljesülésével”) a forint átmenetileg erősödésnek indult a 3-kor kezdődő sajtótájékoztatót követően. Délután fél négy körül megközelítette a 400-as szintet a forint euróval szembeni árfolyama, ezt követően azonban ismét gyengülni kezdett, 4 óra után 401 fölé emelkedve az euró ellenében.
Kamatkilátások
A mai kamatdöntés nem tartalmazott nagy meglepetést, azonban Virág Barnabás fontos jelzéseket tett a kilátásokkal kapcsolatban. Egyértelműen jelezte, hogy ha úgy adódik, az MNB-nek kamatot kellene emelnie. Ez arra utal, hogy ha a kockázati megítélés romlása, vagy az inflációs kép további romlása következne be, akkor nem a forint árfolyamának gyengülésére, hanem inkább a kamatok emelkedésére kellene számítani. Ugyanakkor nekünk egyelőre nem ez az alapforgatókönyvünk: úgy látjuk, inkább huzamosabb kamattartás valószínű, egészen év végéig, amikor is beleférhet egy óvatos kamatcsökkenés, 6,25%-ra. Ehhez azonban arra mindenképpen szükség van, hogy az inflációs kép ne romoljon jelentősen tovább (tehát a februári, márciusi adatok mindezt ne írják felül, és tényleg beinduljon a dezinfláció), illetve a tengerentúlon is 4% alá tudjon csökkenteni a Fed.
Az inflációs előrejelzést az MNB várhatóan jelentős mértékben emelni fogja a márciusi döntéskor. Ez persze még függ a februári beérkező adatoktól, de mi a magunk részéről a kormányzati bejelentések miatt úgy látjuk, hogy a nemrég 4,6%-ra emelt, idei évi átlagra vonatkozó inflációs előrejelzésünk egyre optimistábbnak tűnik. A költségvetési hiánypálya is jelentősen feljebb kerülhet a bejelentések hatására: ellentételező intézkedések nélkül (SZJA-intézkedések, ÁFA-visszatérítés bevezetése, illetve a fegyverpénz kifizetése esetén) érdemben a GDP 4%-a felett alakulhat 2026-ban, miközben a kormány célja 2,9%. Ugyanakkor a várható új hiánypálya még nem nevezhető drámainak, tekintettel a régiós országok akár még rosszabb (például Románia, Lengyelország) költségvetési hiányadataira. Egyelőre a piacok sem áraznak drámát: a forint nem gyengült, és az állampapírpiaci hozamok sem ugrottak meg.
Kapcsolódó cikkeink
Csak két uniós országban magasabb az infláció, mint Magyarországon
A Privátbankár Európai Inflációs Körképe hasonlította össze a márciusi és…
Tovább olvasom >Bankmonitor: Több, mint 19 000 milliárd Ft hever a magyaroknál lekötetlenül
Az MNB statisztikái szerint 19 236,1 milliárd forintot tartottak 2025. első…
Tovább olvasom >Az euróövezetben 2,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak március után áprilisban is
Az euróövezet éves inflációs rátája áprilisban az előzetes becsléssel összhangban…
Tovább olvasom >További cikkeink
Mindent a házi kedvencnek! – Euromonitor International 2025
A globális kisállatgondozási piac 2025-ben várhatóan eléri a 215 milliárd…
Tovább olvasom >Háromból két fogyasztó jobb vásárlási élményre számít
Egy friss felmérés szerint a fogyasztók és az üzleti vezetők…
Tovább olvasom >IDEAAL™: Versenyképes fehérjekészítmény hazai szereplőktől
Egy közös kutatásfejlesztési projekt, három szereplő, egy egyedülálló tejfehérje-készítmény –…
Tovább olvasom >