A rizs árának alakulása: miért drágul és hogyan hat ránk?
A rizs, mint alapvető élelmiszer, az utóbbi időben jelentős ármozgásokat produkált, nemcsak Magyarországon, hanem világszerte. A japán kormány a tartalékkészletek felszabadításával próbálja enyhíteni az áremelkedést, míg hazánkban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a rizst is azon termékek között említette, amelyekre kiterjesztenék az árfigyelő rendszert. De mi áll a drágulás hátterében, és hogyan befolyásolja mindez a magyar fogyasztókat? – írja a VG.
A rizs globális piacának alakulása

Japánban komoly gondok vannak
A rizs árának változása több tényezőre vezethető vissza. Japánban például az ellátási problémák és az elosztási rendszer akadozása idézte elő az árak emelkedését, így a kormány beavatkozott, és a tartalékokhoz nyúlt, hogy csökkentse a fogyasztói árakat. Kínában a kereslet csökkenése figyelhető meg, ami részben a demográfiai változásoknak, részben pedig az étrendi szokások módosulásának tudható be: a fiatalabb generációk egyre inkább a nyugati búzaalapú ételeket részesítik előnyben a hagyományos rizsfogyasztással szemben.
Hogyan hat ez Európára és Magyarországra?
Bár az ázsiai rizspiac változásai hosszú távon hatással lehetnek az európai piacokra, Magyarország rizsárát alapvetően nem a távol-keleti események, hanem az európai termelési, logisztikai és kiskereskedelmi folyamatok befolyásolják. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a hántolt, fényezetlen rizs ára 2024 októberében 727 forint volt kilogrammonként, míg 2025 januárjára 753 forintra nőtt. Ez a növekedés részben az inflációnak, részben a logisztikai és termelési költségek emelkedésének tudható be.
A magyar rizspiac sajátosságai
Magyarországon az éves egy főre jutó rizsfogyasztás 6,8 kilogramm körül alakul, ami a közép-európai régióban kiemelkedőnek számít. A magyar piac érdekes sajátossága, hogy hazánk nemcsak importál, hanem exportál is rizst. 2024-ben 5,35 millió dollár értékben szállítottunk külföldre, miközben 40,5 millió dollár értékben importáltunk, főként európai országokból.
Kilátások és kormányzati lépések
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az árfigyelő rendszer kiterjesztésének lehetőségét vizsgálja olyan termékekre, mint a rizs, a marhahús, a halak és a kakaópor. Bár az árstopokat nem nevezte meg konkrét intézkedésként, a kormány igyekszik figyelemmel kísérni az élelmiszerárak alakulását.
A globális trendeket figyelembe véve nem valószínű, hogy a magyar rizsárakat jelentősen befolyásolná az ázsiai piac rövid távú alakulása. Az árak inkább az európai energiaköltségek, termelési költségek és a kiskereskedelmi láncok árazási politikája mentén mozognak. Az elkövetkező hónapokban érdemes figyelni, hogy a magyar kormány milyen lépéseket tesz az élelmiszerárak stabilizálása érdekében.
Kapcsolódó cikkeink
K&H: a tényadatban szereplőnél jóval komolyabb inflációt érzékelnek a középkorúak
A középkorú magyarok inflációs érzete továbbra is messze meghaladja a…
Tovább olvasom >Júniusban újra emelkedett az infláció – a gyümölcsök drágulása húzza felfelé az árakat
Júniusra 4,6 százalékra nőtt az éves infláció, szemben a májusi…
Tovább olvasom >Krisán László: A stabilizáció az első lépés, de a versenyképességhez új válaszokra van szükség
A vállalkozások számára 2024 a stabilizáció időszaka volt – de…
Tovább olvasom >További cikkeink
Így ebédel a magyar – továbbra is húsfogyasztó nemzet vagyunk
Egy friss hazai kutatás feltárta, hogyan (nem) változott a magyar…
Tovább olvasom >Zsugorinfláció: adatbázis indul a kisebb kiszerelésekről
A fogyasztók könnyen hozzáférhető, megbízható és folyamatosan frissülő forrásból tájékozódhatnak…
Tovább olvasom >Támad a Temu: az online diszkontóriás betörne az európai élelmiszerpiacra is
A kínai Temu online piactér az olcsó elektronikai és ruházati…
Tovább olvasom >