A rizs árának alakulása: miért drágul és hogyan hat ránk?

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 02. 19. 12:01

A rizs, mint alapvető élelmiszer, az utóbbi időben jelentős ármozgásokat produkált, nemcsak Magyarországon, hanem világszerte. A japán kormány a tartalékkészletek felszabadításával próbálja enyhíteni az áremelkedést, míg hazánkban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a rizst is azon termékek között említette, amelyekre kiterjesztenék az árfigyelő rendszert. De mi áll a drágulás hátterében, és hogyan befolyásolja mindez a magyar fogyasztókat? – írja a VG.

A rizs globális piacának alakulása

Japánban komoly gondok vannak

A rizs árának változása több tényezőre vezethető vissza. Japánban például az ellátási problémák és az elosztási rendszer akadozása idézte elő az árak emelkedését, így a kormány beavatkozott, és a tartalékokhoz nyúlt, hogy csökkentse a fogyasztói árakat. Kínában a kereslet csökkenése figyelhető meg, ami részben a demográfiai változásoknak, részben pedig az étrendi szokások módosulásának tudható be: a fiatalabb generációk egyre inkább a nyugati búzaalapú ételeket részesítik előnyben a hagyományos rizsfogyasztással szemben.

Hogyan hat ez Európára és Magyarországra?

Bár az ázsiai rizspiac változásai hosszú távon hatással lehetnek az európai piacokra, Magyarország rizsárát alapvetően nem a távol-keleti események, hanem az európai termelési, logisztikai és kiskereskedelmi folyamatok befolyásolják. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a hántolt, fényezetlen rizs ára 2024 októberében 727 forint volt kilogrammonként, míg 2025 januárjára 753 forintra nőtt. Ez a növekedés részben az inflációnak, részben a logisztikai és termelési költségek emelkedésének tudható be.

A magyar rizspiac sajátosságai

Magyarországon az éves egy főre jutó rizsfogyasztás 6,8 kilogramm körül alakul, ami a közép-európai régióban kiemelkedőnek számít. A magyar piac érdekes sajátossága, hogy hazánk nemcsak importál, hanem exportál is rizst. 2024-ben 5,35 millió dollár értékben szállítottunk külföldre, miközben 40,5 millió dollár értékben importáltunk, főként európai országokból.

Kilátások és kormányzati lépések

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az árfigyelő rendszer kiterjesztésének lehetőségét vizsgálja olyan termékekre, mint a rizs, a marhahús, a halak és a kakaópor. Bár az árstopokat nem nevezte meg konkrét intézkedésként, a kormány igyekszik figyelemmel kísérni az élelmiszerárak alakulását.

A globális trendeket figyelembe véve nem valószínű, hogy a magyar rizsárakat jelentősen befolyásolná az ázsiai piac rövid távú alakulása. Az árak inkább az európai energiaköltségek, termelési költségek és a kiskereskedelmi láncok árazási politikája mentén mozognak. Az elkövetkező hónapokban érdemes figyelni, hogy a magyar kormány milyen lépéseket tesz az élelmiszerárak stabilizálása érdekében.