A retail-szektor kihívásai: válságállóbbá edződött a kiskereskedelem

Strukturális akadályok, amelyek fékezik a piacot

• Alacsony fogyasztás: a magyar fogyasztási ráta az uniós átlaghoz képest visszafogott, a bizonytalan környezet pedig erősíti a megtakarítási hajlandóságot.

• Határ menti verseny: a vásárlóturizmus elszívó hatása folyamatos árnyomást és leárazási kényszert hoz a határ menti élelmiszer-kereskedőknél.

• Lakásépítések begyűrűző hatása: az új lakásépítések alacsonyabb szintje visszafogja a háztartási gépek és berendezések iránti keresletet is.

• Ellátatlan települések, koncentrált hálózat: a bolthálózat területileg egyenlőtlen; több száz településen még kisbolt sem működik, ami a vásárlói tér szűkülését is erősíti.

• Plázapiaci csapdahelyzet: a nagy láncoknak bizonyos alapterület alatt nem éri meg belépni, a plázaüzemeltetők viszont nem szívesen vállalnak későbbi kihasználatlansági kockázatot.

• Gyorsan változó vásárlói szokások: a fiatalabb generációk miatt a hosszú távú, kötöttebb ingatlanbérletek egyre kevésbé vonzóak a láncok számára.

• Munkaerőhiány: folyamatos toborzási nyomás és bérverseny jellemzi a szektort.

Miért nem „leírható” a kiskereskedelem?

A kihívások kényszerpályára tették a szereplőket: a működés hatékonyabbá, válságállóbbá vált, és a szektor GDP-hozzájárulása továbbra is számottevő. Több láncnál árbevétel-növekedés is megjelent, miközben a fejlesztések (vásárlói terek korszerűsítése, új egységek nyitása) sem tűntek el a napirendről.

Digitalizáció és MI: gyorsuló alkalmazkodás

A hatékonysági törekvések részeként felértékelődtek az okosmegoldások és a mesterséges intelligencia: a technológiák vállalati alkalmazása a dokumentum szerint látványosan terjed. A hazai piac egyelőre nem kényszerül olyan „visszafordulásokra”, mint amilyet például az USA-ban az önkiszolgáló kasszák körüli viták jeleztek, miközben a szabályozói környezettel való kommunikáció és érdekképviselet is napirenden maradt.

Versenyelőny ott születik, ahol előbb értik meg a jövő vásárlóját

A változó vásárlói elvárások nemcsak kockázatot, hanem lehetőséget is jelentenek: az a lánc kerülhet előnybe, amely gyorsabban azonosítja, hogyan, hol és miért akar majd vásárolni a „következő” fogyasztó – és ehhez időben igazítja a működését és innovációit.