A régiós terjeszkedés biztosíthatja a magyar dinnyetermesztés jövőjét a szakértők szerint
A sikeres technológia- és fajtaváltást követően a régiós terjeszkedés biztosíthatja a magyar dinnyetermesztés jövőjét – mondták a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerdai rendezvényén Budapesten a termelői érdekképviseletek vezetői.
A Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke közölte, hogy az idei kilátások kedvezők, hiszen a dinnye érését belföldön semmilyen időjárási szélsőség nem veszélyeztette. Néhány kisebb üzlet már a hétvégén is árult magyar dinnyét, a nagyobb áruházláncokba jövő héten futnak be az első szállítmányok, júliussal pedig elkezdődhet a csúcsidőszak, a külföldi árut addigra ki kellene futtatni a kínálatból – tette hozzá Göcző Mátyás, aki szerint a nemzetközi szintű termesztéstechnológia mellett az ország adottságai is hozzájárulnak a sikerhez. A dinnye hazai termőterülete évek óta nő, kevés kivételtől eltekintve az üzletláncok sem élnek vissza a piaci erejükkel, és a termelői szerveződések is eljutottak arra a szintre, hogy meg tudják akadályozni a piaci visszaéléseket – hangsúlyozta. Az egyesület vezetője az importdinnye átcímkézésének megakadályozását, illetve a külföldi piacok meghódítását tekinti a következő fontos feladatnak. A kivitelnek kedveznek a nyári sportesemények, a tapasztalatok szerint ilyenkor jelentősen nő a kereslet – tette hozzá.
A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója a termelőknek azt tanácsolta, hogy vegyenek részt az áruházláncok beszállítói programjaiban, mert így könnyebben juttathatják el a termékeiket külföldre
Kelemen Péter szerint a magyar dinnye elsősorban a közép-európai országokban találhat újabb vevőket, és bár a klímaváltozás belföldön is okoz gondot, a konkurens mediterrán térségekben sokkal kiszámíthatatlanabbá teszi a termelést, mint Magyarországon, ahol most inkább a munkaerő drágulása az egyik legnagyobb kihívás. Kelemen Péter üdvözölte a korszerű hibrid fajták térnyerését, de hangsúlyozta, hogy a magyar dinnyetermesztés csak akkor maradhat fejlődési pályán, ha növelni tudja az értékesítést.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kertészeti osztályvezetője közölte, hogy a görögdinnye belföldi termőterülete elérte a 3300 hektárt, a sárgadinnye termőterülete 450-500 hektár lehet, az idei 160-180 ezer tonnás termés csaknem harmada külföldre kerülhet.
Csizmadi Imre megjegyezte, hogy a fejlesztésekkel nem szabad leállni, ha Magyarország önellátó akar lenni dinnyéből. Az érdekképviseletek az elmúlt években sokat tettek az import megfékezéséért, a hatékony piacszervezését, és a termelőkkel együtt tanulmányozták a versenytársak termesztési gyakorlatát. A dinnye a kertészeti ágazat fontos területe, és a visszajelzések szerint a fogyasztók minden évben várják, hogy a nyári főszezont jelezve a kereskedők kínálatában megjelenjen a friss belföldi termés – tette hozzá.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
Magyar szakembert lett a Danone kelet- és közép-európai értékesítési vezetője
Bolyós Enikő idén júliustól budapesti székhellyel szervezi és irányítja a…
Tovább olvasom >Friss kutatás: a magyarok közel fele nem használ fényvédő krémet, ráadásul a déli órákban sem kerülik a napfényt
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság mindössze 8…
Tovább olvasom >Rekordbírsággal majdnem 400 millió forintra büntette a GVH a Bookingot
Nem teljesítette maradéktalanul a korábbi jogsértések megszüntetését előíró kötelezettségeit a…
Tovább olvasom >