A reálbérek csökkenése tovább szűkítheti a belső keresletet
A KSH pénteki közlése szerint a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembe vétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal haladták meg az idei első negyedévben az előző év azonos időszakit. A bruttó átlagkeresetek a versenyszférában 6,4 százalékkal nőttek, a költségvetés területén 0,5 százalékkal csökkentek az év első három hónapjában.
Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője az adatokkal kapcsolatban kiemelte: márciusban jelentősen, 2,7 százalékra lassult a bérnövekedési ütem az előző havi 6,8 százalékról. A nettó bérek stagnáltak, így a nettó reálbérek 5,2 százalékkal csökkentek. Az elemző ugyanakkor hozzátette azt is: az adójóváírás megszüntetése miatt a gyermekes alacsony jövedelműek igénybe vehetik a családi adókedvezményeket. Ezért a nettó bérkiáramlás magasabb, így a reálbércsökkenés mértéke kisebb lehetett.
Suppan Gergely közölte: a növekedési ütemet jelentősen befolyásolja, hogy a közfoglalkoztatás súlya nagymértékben nőtt, és ez lefelé torzítja az átlagot. Emiatt a költségvetési szférában 4,5 százalékkal csökkentek a bérek, azonban 4,1 százalékkal emelkedett az alkalmazásban állók létszáma.
Az elemző szerint a gyenge gazdasági teljesítményt tükrözi, hogy a versenyszférában egy év alatt 1,4 százalékkal csökkent az alkalmazásban állók létszáma.
Suppan Gergely úgy véli, a bérek alakulása nem tükröz inflációs nyomást. A reálbérek csökkenése miatt a belső kereslet további szűkülése várható. Ennek ellenére a jegybank nem csökkentheti az alapkamatot a jelentős stabilitási kockázatok, valamint a várhatóan jövőre sem teljesülő 3 százalékos inflációs cél miatt. A kamatok csökkentéséhez az IMF/EU-megállapodás mellett a forint erőteljes erősödésére lenne szükség, hogy elérhetővé váljon az inflációs cél – tette hozzá a Takarékbank elemzője.
Az Erste Bank elemzője szerint is a vártnál alacsonyabbak lettek a márciusi béradatok. Árokszállási Zoltán is úgy látja, ezt elsősorban az okozta, hogy jelentősen nőtt a közfoglalkoztatottak létszáma, akik az átlagtól messze elmaradó bérezést kapnak.
A kilátásokkal kapcsolatban Árokszállási Zoltán azt mondta: a közfoglalkoztatás a következő hónapokban tovább növekedhet, illetve magas maradhat, így valószínű, hogy az év eleji 6-7 százalékos bruttó béremelési adatok mérséklődnek.
Az elemző szerint összességében egész évre 5 százalék körüli bruttó béremelkedés tűnik reálisnak. Az infláció 6 százalék körül lehet az idén. Így – az újabb adóváltozások hatásait is tekintve – a reálbérek több százalékponttal is csökkenhetnek ebben az évben. Ennek negatív hatása a fogyasztásban és a gazdasági növekedésben meglátszik majd – közölte.
Árokszállási Zoltán kitért arra is: az év eleje óta látszik a versenyszférában a foglalkoztatottak létszámának csökkenése. Ennek oka szerinte nagyrészt a megemelt minimálbér és az elvárt béremelés. A rendszeres keresetek emelkedése elég magas a versenyszférában, viszont az adatok azt mutatják, hogy csaknem 25 ezer ember kiszorult a legális foglalkoztatásból.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteki közleményében azt emelte ki, hogy a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 2012 márciusában 222.700 forint volt, ami 2,7 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tárca közölte: a nettó bér 144.200 forintot tett ki, lényegében nem változott a magas béremelkedést felmutató tavalyi évhez viszonyítva. A közlemény kitért arra is: a nettó bér nem veszi figyelembe a gyermekek után járó családi adókedvezmények további kedvező hatását.
A versenyszférában dolgozók átlagos bruttó bére éves szinten dinamikusabban, 5,8 százalékot emelkedve jelenleg 238.300 forintot tesz ki. A nettó bér 2,7 százalékos növekedés után 154.000 forinton áll – közölte az NGM. A költségvetési szerveknél alkalmazásban állók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – bruttó átlagkeresete 1,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, jelenleg 204.300 forint. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Megugrott a FAO globális élelmiszerár indexe
Az elmúlt 18 hónap legmagasabb értékére ugrott az élelmiszer-alapanyagok globális…
Tovább olvasom >Suppan Gergely: magasabb növekedési pályára állhat a gazdaság
Magasabb növekedési pályára állhat a magyar gazdaság 2025-től – mondta…
Tovább olvasom >Sok sót tartalmaznak és drágák az új generációs növényi alapú húsok
Míg a növényi alapú húshelyettesítők nagy többsége a hússal szemben…
Tovább olvasom >