A politikusok is alábecsülik a klímaváltozás ellen aktívan fellépők számát

Hatalmas eltérés mutatkozik abban, hogy valójában hányan támogatják a klímaváltozás elleni mihamarabbi fellépést, és abban, hogy a közvélemény, a politikusok és az átlagemberek szerint mennyien foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel – derül ki a Science Advances tudományos szakportálon nemrég publikált kutatás eredményeiből.

63 országban összesen 59 000 ember töltötte ki a kérdőívet, 86 százalékukról kiderült, hogy meg van győződve a klímaváltozásról. A kutatók arra keresték a választ, hogy a válaszadók szerint szükség van-e azonnali cselekvésre a globális katasztrófa elkerülése érdekében; hogy a klímaváltozást emberi beavatkozások okozzák-e; vagy hogy komoly veszélyt jelent-e a klímaváltozás az emberiségre; egyben mondhatjuk-e, hogy globális vészhelyzet alakult ki.

A válaszadók világszerte úgy gondolják, hogy az éghajlatváltozás komoly veszélyt jelent, amiért nagy részben maga az ember a felelős. A többség az erős klímapolitikát is támogatja, beleértve a fosszilis tüzelőanyagokra kivetett adót, a tömegközlekedés fejlesztését, az elektromos autók töltőállomás-hálózatának a kibővítését, az erdők védelmét, vagy a légitársaságokra kivetett adók emelését.

Egy másik 2024-es kutatásból – amely a Nature Climate Change folyóiratban jelent meg – szintén az derül ki, hogy erőteljesebb politikai fellépésre lenne szükség. 125 országban 130 000 személyt kérdeztek meg, akiknek a 89 százaléka nagyobb politikai szerepvállalást szeretne látni a kérdésben. 86 százalékuk úgy gondolja, hogy honfitársaiknak az egyén szintjén is küzdeniük kell a klímaváltozás ellen, a válaszadók 69 százaléka még az adója 1 százalékát is hajlandó lenne az éghajlatváltozás elleni harcra felajánlani.

A pesszimizmus azt az aggodalmat tükrözi, hogy a társadalom hanyatlóban van, és rossz irányba halad. Az emberek jelentős része úgy gondolja, hogy országa nem áll jól a klímaváltozás elleni harcban, miközben nagy általánosságban meglehetősen elégedett és bizakodó a saját életével kapcsolatban. Ezt nevezzük észlelési résnek vagy érzékelési különbségnek.

„Egyetlen ország sem tudja egyedül megoldani a klímaváltozást”

– vallja Suba Levente, a K&H Csoport fenntarthatósági vezetője. – „Ha úgy gondoljuk, hogy máshol az emberek nem törődnek vele, és nem cselekednek, akkor mi is nagyobb valószínűséggel dőlünk hátra, mert reménytelennek tartjuk az erőfeszítéseinket” – tette hozzá. Suba Levente hangsúlyozta, hogy a K&H Csoport már hosszú évek óta igyekszik a klímaváltozás elleni harc élére állni és számos „zöld” konstrukciót kínál ügyfeleinek, partnereinek. „A pénzügyi döntések a természeti környezetre is hatással vannak. Mindenkinek megvan a személyes felelőssége a természeti környezet egyensúlyának megóvása terén is” – tette hozzá a fenntarthatósági szakember.