A piaci trendek jelentős élelmiszerár-emelkedést vetítenek előre

A termelői érdekvédelmi szövetségek az alapvető élelmiszerek jelentős drágulására számítanak. Az üzletláncok olcsó importtal fékezhetik az áremeléseket. A válságadó is az árnövekedés irányába hat, különösen, ha nem indul be a gazdaság.

Az élelmiszerek drágulása húzta idén az inflációt – derül ki a KSH legfrissebb adataiból. Míg októberben szeptemberhez képest az árszínvonal 0,4 százalékponttal emelkedett, az élelmiszerárak 1,5 százalékkal nőttek. Éves összevetésben: 4,2 százalékos infláció mellett a napi betevő átlagosan 5,3 százalékkal drágult. Figyelemre méltó a liszt 14,2 százalékos, az étolaj 12,5 százalékos, valamint a sajtok 10,5 százalékos drágulása. A sertéshús ára ugyanakkor több mint 4 százalékkal mérséklődött.

A kenyér és a péksütemények árát alapvetően a liszt és az energiaár határozza meg. A liszt árát a készletek nagysága és a világpiaci trendek befolyásolják, mindkét tényező alakulása a drágulás irányába mutat – magyarázza a piaci trendeket a FigyelőNetnek Varga László, a Magyar Pékszövetség elnöke. Januártól minden bizonnyal gázáremelés lesz, drágulni fog a gázolaj, vagyis a termékek szállítása is, ezen túl emelkedik a minimálbér.

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke hosszú távon a gabonaárak emelkedésére számít, a szakirodalom az élelmiszerárak megduplázódásáról ír világszerte.

A takarmányárak Európa-szerte nőttek, viszont a sertésárak csökkentek – vázolta az idei, furcsa piaci trendet Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára, aki szerint a húsárak idei csökkenése a kereskedelmi láncok importjának köszönhető. A takarmány drágulása miatt azonban előbb-utóbb Európában is drágulni kezd a hús, Magyarország pedig az uniós piaci folyamatokat követi.

A szakmai szervezetek mindig szeretik előrevetíteni az áremeléseket, hiszen ez a dolguk, de az elmúlt jó néhány évben a kereskedelem mindig visszahúzta az árakat – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A magyar vásárlók árérzékenyek, ezért a kereskedők – különösen a válság éveiben – nagyon alacsony árréssel forgalmazták az alapvető élelmiszereket forgalmuk fenntartása érdekében. Az árak viszonylag alacsonyan tartására addig van lehetőség, amíg a világpiaci helyzet nem változik; ha az import nem olcsóbb a hazai élelmiszereknél, a drágulás meg fog jelenni az árakban.

Ha jövőre beindul a fogyasztás, a különadót nem lehet majd áthárítani sem a beszállítókra, sem pedig a fogyasztókra. Ha viszont tovább késik a magánfogyasztás fellendülése, az extra adó beépül az árakba, a kereskedelem egyik, az árakat is meghatározó költségtényezője lesz – írja az fn.hu.