A patikaliberalizáció hatása a gyógyszerfogyasztókra

A GKI-EKI Egészségügykutató Kft. által – a Gazdasági Versenyhivatal támogatásával készült – kutatás célja annak feltérképezése volt, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvény 2007. évi hatályba lépése után három évvel milyen strukturális és minőségi változások mutathatók ki a magyar gyógyszer-kereskedelmi piacon a patikapiac megnyitásának hatására; a fogyasztók, illetve a patikák szemszögéből.

A liberalizáció révén megszűnt a gyógyszerészek patikalétesítésre és -működtetésre, valamint tulajdonlásra vonatkozó privilégiuma, eltűntek a patikák alapítására vonatkozó földrajzi és demográfiai korlátok. Ettől elvileg számos előny volt várható. Így az, hogy a fokozódó verseny hatására árverseny alakul ki (ami a közkiadások csökkenésben is megmutatkozik), időben és térben javul a gyógyszerekhez való hozzáférés, szélesedik az igénybe vehető szolgáltatások köre, javul a szolgáltatások minősége.

A patikák számának három év alatt mintegy 19%-os növekedése valóban a verseny erősödését jelentette. Ennek révén jelentősen kitolódott a nyitvatartási idő, bővült a szolgáltatások köre, a lakosság számára érezhetően javult a szolgáltatások minősége. A támogatási szintek visszanyesése, a generikus (és egyéb) készítmények árának csökkentése, továbbá a gazdasági válság miatt visszaeső lakossági kereslet következtében folyamatosan csökkenő árrés-tömeg – valamint mivel ez az árrés-tömeg egyre több patikára jutott -, árcsökkenés nem következ(het)ett be. (Sőt, 2007-2010 között összességében 32,7%-kal emelkedtek a gyógyszerárak.) A fogyasztói hozzáférés elsősorban a nagyvárosokban, megyei jogú városokban javult szembetűnően, a kisebb településeken viszont nem.

A piac működésében bekövetkezett változásokat keresleti (lakosság) és kínálati (gyógyszertárak) oldalról is vizsgáltuk. A lakosság által érzékelt hatásokat egy reprezentatív, 1000 fős kérdőíves felmérés alapján vizsgáltuk. A gyógyszertári szolgáltatásokban bekövetkezett változásokat a lakosság 71%-a pozitívan ítéli meg, 16%-uk semleges, s csupán 13%-uk elégedetlen. Azok a válaszadók, akik szerint a lakóhely, a munkahely környékén, vagy ahol vásárolni szoktak nőtt a patikák száma, érzékelhetően nagyobb arányban voltak elégedettek a gyógyszertári szolgáltatásokkal, mint azok, akik szerint nem változott, vagy éppen csökkent a gyógyszertárak száma a környékükön.

A nyitva tartást a lakosság 52%-a javulónak értékelte, 44% változatlannak. Romlást mindössze 4% látott. 41%-uk szerint kevesebb időt kell sorban állással tölteni, 45% szerint nem változott a helyzet, s 16% szerint romlott. A lakosság 35%-a szerint jelentősen javult, 26%-a szerint javult a patikusok felkészültsége, míg 36%-uk nem érzékelt változást. Mindössze 3% vélte úgy, hogy romlott a helyzet a korábbiakhoz képest. A lakosság 62%-a szerint javult, harmada szerint nem változott a gyógyszerészek segítőkészsége, mindössze 4%-uk érzékelt visszaesést e területen. Gyógyszertári készlethiánnyal a lakosság 63%-a nem szembesült, s 30%-a is csupán néhány alkalommal találkozott ilyen jelenséggel.

A patikák által kínált egészségügyi szolgáltatások lehetőségével a lakosság 7%-a találkozott. A gyógyszertárakon kívüli vásárlás lehetőségét a lakosság közel tizede vette igénybe kisebb-nagyobb gyakorisággal, bár a válaszadók közel egyhangú (93%) véleménye szerint attól nem lettek olcsóbbak a nem vényköteles gyógyszerek, hogy ezeken a helyeken is lehet gyógyszert venni. Bár a nagyobb települések esetében a patikai kínálatban megjelentek a különféle pluszszolgáltatások (házhozszállítás stb.), ezek igénybevétele nem számottevő. Az internetes vásárlás és kiszállítás sem jellemző vásárlási forma, aránya 1 % alatti. Összességében tehát a lakosság pozitívan értékeli a liberalizáció első három évét, javulónak érzékeli a szolgáltatási nívót.

A patikusok 88%-ának véleménye szerint is kisebb-nagyobb javulás volt a patikai szolgáltatások színvonalában, míg 6-6%-uk szerint nem változott illetve romlott a színvonal. A patikusok (főleg a láncon kívüliek) növekvő versennyel, csökkenő árréssel és növekvő költségekkel szembesülnek, ami gazdasági helyzetüket jelentősen rontotta, sőt sokaknál csőd közeli helyzetet idézett elő. Mivel az árrés-csökkenés egybeesett a patika alapítás liberalizációjával, ezért ebben találták meg a bűnbakot, holott a támogatási szintek visszanyesése, a generikus (és egyéb) készítmények árának csökkentése és a gazdasági válság miatt visszaeső lakossági kereslet együttesen nagyobb hatású volt működésükre.

A gyógyszer-kiskereskedelem jövedelmezősége a vizsgált időszak alatt jelentősen romlott. Mind az adózás előtti eredmény/saját tőke, mind az adózott eredmény/értékesítés nettó árbevétele, mind az üzemi eredmény/értékesítés nettó árbevétele folyamatosan csökkent 2006-2008-ban. Mindez azonban csak látszólag a liberalizáció következménye, mivel sorra jelentek meg a patikai árrést csökkentő változások a gyógyszer-finanszírozásban. A patikai árrés-tömeg 2006 óta folyamatosan csökken. A gyógyszertári vállalkozások közel 26%-a veszteséges, e vállalkozások esetében a veszteség összértéke meghaladja a 6 milliárd forintot. A bt. és kft. formában működő gyógyszertárak 2008-ban összességében nyereségesek voltak, kb. 5,2 milliárd forint adózott eredményt értek el. Igaz, az egy alkalmazottra jutó eredmény csökkent: ez 2006-ban 1.795.000 forint, 2008-ban viszont már csak 406.000 forint volt.

Ha az árrés-tömeg nem változik, akkor a csődök száma – különösen a gyógyszerészek által tulajdonolt patikáknál – mivel kisebb a tőkepótlási képességük -erőteljesen emelkedni fog. Ez ronthatja a lakossági gyógyszerellátást. Ezzel szemben a lánchoz tartozás – feltéve, ha a lánc biztos anyagi háttérrel rendelkezik – a patikák számára számos előnnyel járhat. Ugyanis alacsonyabb árat tudnak elérni a beszerzési oldalon, s ebből több és nagyobb kedvezményt tudnak adni a lakosságnak.