A Paradicsom még odébb van

A cikk a Trade magazin 2025/5. lapszámában olvasható.

A nyugdíjasok áfa-visszatérítése ráirányította a figyelmet a kiskereskedelem zöldség-gyümölcs kínálatára. A kereskedők kiváló minőséget és versenyképes árat várnak el a hazai termelőktől, ami nagy kihívás a szektornak az alacsony szervezettség, a technológiai lemaradás, a munkaerőpiaci problémák miatt.

A termelők igyekeznek javítani pozícióikat az üzletekben, csomagolást fejlesztenek, szélesítik a termékpalettát, de az elmúlt időszakban – különösen a gyümölcsöknél – az import erősödött. Igaz, ez nem csupán magyar sajátosság.

– A harmadik világból beáramló áru irreálisan alacsony áron érkezik be az EU-ba, mellyel szemben sem a hazai, sem az EU-s előállítási önköltségek nem tudják felvenni a versenyt – hangsúlyozza Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének (Délkertész) elnök-ügyvezetője. – Ugyanis az EU-n belüli termék-előállítással szemben támasztott magas minőségbiztosítási, nyomon követhetőségi, élelmiszer-biztonsági és fenntarthatósági kritériumok jelentős többletköltséggel járnak, szemben a harmadik világból beérkező ugyanolyan frisspiaci paprika és paradicsommal. Különösen költségessé válik az elkövetkezendő időkben minden, kiskereskedelmi láncba beszállító számára az ESG-előírások betartása. Ezzel pedig jelentős versenyhátrányba kerülhetnek a nem EU-s országokkal szemben.

Új kategóriákat teremt az egészség

Rácz József, a Prémium Kert cégcsoport ügyvezetője arról tájékoztatja lapunkat, hogy a zöldségágazat szervezettségben, versenyképességben egy kicsit előrébb jár, mint a gyümölcstermelők.

– A gyümölcsösekben az időjárási kitettség jobban érezteti hatását, elmaradtak a szükséges technológiai fejlesztések, és a támogatási rendszer sem volt hatékony – sorolja Rácz József.

– A zöldségtermelés gyorsabb fejlődése annak is köszönhető, hogy a termesztési ciklus rövidebb, így a fajtabevezetés és a trendek gyorsabban érvényesülnek. Ezzel szemben a gyümölcstermesztés hosszabb ciklusokat igényel, ami lassítja az új fajták és technológiák bevezetését – mutat rá Tóth Kamil, client manager retail, Rijk Zwaan Budapest Vetőmagkereskedelmi Kft.

A cégnél úgy látják, az eladások szerkezetében jelentős változások zajlottak le az elmúlt időszakban. A fenntarthatóság iránti növekvő igény, a konyhakész csomagolás, a méretvariációk és a frissesség iránti kereslet mind befolyásolják a vásárlói döntéseket. Az egészséges táplálkozás egyre divatosabbá válik, itthon is megjelennek olyan, új termékkategóriák, mint például a funkcionális élelmiszerek és a snack zöldségek. Az eladásokban tapasztalható növekedés mellett az import és hazai termékek aránya is változott, szezonban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a helyi termékek.

– A promóciók és árengedmények bizonyos termékeknél elengedhetetlenek, különösen a termesztésből adódó feltorlódás és szezonalitás kezelésére – hangsúlyozza Tóth Kamil. – Mi a Rijk Zwaannál azon dolgozunk, hogy olyan innovatív megoldásokat, illetve hozzáadott értékkel rendelkező fajtákat nemesítsünk, amelyek a fiatalok számára is izgalmassá és vonzóvá teszik a zöldségfogyasztást. Számos esetben ezek a termékek márkázva, új kategóriaként jelennek a piacon, és jelentősen hozzájárulnak a zöldségfogyasztás növe­léséhez.

Az áfacsökkentés lehet a gyógyír

Bűdi Zsolt, a Bács Zöldért Zrt. vezérigazgatója elfogadhatatlanul magasnak tartja az import arányát a hazai kiskereskedelemben. Becslése szerint ez téli időszakban akár 90-95% is lehet, de a hazai aránya a tavaszi, nyári időszakban sem éri el a 30%-ot.

Bűdi Zsolt
vezérigazgató
Bács Zöldért

– Még a legalapvetőbb termékek (hagyma burgonya, sárgarépa) esetében is az import dominál – emeli ki Bűdi Zsolt. – A hazai termesztők teljesen kiszorulnak az üzletekből.

Úgy látja, az áfacsökkentés lenne az egyedüli megoldás az áfacsalások felszámolására. Áfát jogosulatlanul visszaigényelni ugyanis kizárólag importtal lehet. Ezt az intézkedést az uniós országok már sok éve meglépték, és fel is lendült a zöldség-gyümölcs termelésük.

– Az áfa tönkretette a hazai termelők felét az elmúlt 15 évben. De a folyamat igazán 3 éve pörgött fel. Addig ugyanis volt egy elvárás a multik irányába, hogy a szezonban igyekezzenek magyar terméket venni. Ez a nyomás megszűnt… – fogalmazza meg véleményét a Bács Zöldért Zrt. vezérigazgatója.

Hasonló problémákat lát a piacon Juhos Csaba, a Fresh Fruit TÉSZ elnöke és kereskedelmi vezetője.

– A mi szövetkezetünk elsősorban külföldön adja el az áruit, magyarországi láncoknak csak nagyon keveset szállítunk – mondja Juhos Csaba. – Minőségbiztosítási rendszert működtetünk a termelésben (GlobalGap), betartatjuk tagjainkkal a növényvédelmi előírásokat, rendszeresen ellenőrizzük a szermaradékértékeket. Két fő gyümölcsünk, a meggy és a szilva, viszonylag kis volumenben fogy a magyarországi láncok pultjairól, minőségükből hűtés nélkül hamar veszítenek. Sajnos, a nagybanin és az úgynevezett „kispiacokon” az áfát nem fizető nepperek és termelők is leszűkítik a lehetőségeinket.

Mivel a gyümölcsök az évnek egy viszonylag rövid, 1-2 hónapos időszakában érhetőek el, ezért a márkaépítésre is csak rövid időszak állna rendelkezésre, ami aránytalanul sokba kerülne. A promóciók viszont nem csak nálunk kiemelkedő fontosságúak: egy akciós héten egy német lánc is 2-3-szor több árut ad el, mint egyébként.

Koncepciónk egy-egy termék helyett inkább szövetkezettel kapcsolatban van: nemzetközi és hazai vásárokon jelenünk meg, kóstoltatásokat szervezünk, és van egy országos éttermi promóciónk is – tájékoztat a Fresh Fruit TÉSZ elnöke.

A zöldségágazat szervezettségben, versenyképességben egy kicsit előrébb jár, mint a gyümölcstermelők

Egyre nagyobb az igény a készre és egészségesre

A lédig zöldségek áremelkedése tavaly kedvező pozícióba hozta a csomagolt salátakeverékeket. Kovács Berta, az Eisberg Hungary key account managere arról tájékoztat, hogy emellett a fogyasztói szokásokban is egyértelmű változások figyelhetők meg:

– Az Eisberg Színes Tálak termékcsaládja jelentős növekedést mutat, mivel egyre nagyobb igény van a hűtőpultról leemelhető, egészséges készételekre. A fogyasztók pozitív attitűdváltozása egyértelműen megmutatkozik az Eisberg salátatálak volumen- és forgalomnövekedésében is – mondja. – A legnépszerűbb salátatípusok továbbra is a bébilevelek – madársaláta, rukkola és bébispenót.

A kereskedelem hozzáállása is változott, teszi hozzá. Mivel a nyári hónapokban nem csökkent az eladás, az akciós fókusz is ennek megfelelően tolódott. Ez leginkább a leafletes promóciók terén figyelhető meg. A diszkontláncok térnyerése továbbra is erős trend, ami meghatározza a piaci dinamikát.

– Amikor lehet, hazai saláta- és zöldségbeszállítókkal dolgozunk, de a klímaváltozás miatt egyre szűkülnek a lehetőségek, például a nyári saláta termékkör kisebb lett – emeli ki Kovács Berta. – A folyamatos ellátás és a magas szintű minőség biztosítása a cél, mindezt a lehető legköltséghatékonyabban, hogy az árakat a fogyasztók számára kedvezően tudjuk tartani. Csak Global Gap tanúsítványú beszállítókkal dolgozunk, jöjjenek akár EU-n kívülről.

A krumpli, az krumpli?

A burgonya speciális kihívással küzd a magyar piacon. Szabó Kristóf, az EURO SOL Kft. ügyvezetője a fő problémát abban látja, hogy a „krumpli, az krumpli” elv dominál a beszerzőkben, és – az adminisztrációs terheket elkerülendő – nincs kihangsúlyozva kellőképpen, hogy nem csak piros, sárga, lila és salátaburgonya van a világon.

– Az EU-ban közel 2000 burgonyafajta érhető el a piacon, és ebből a magyar piacon négy termék lesz – jelzi Szabó Kristóf. – Pedig az élvezeti érték jelentősen eltér a különböző fajták között. Ráadásul a döntéshozók, valamilyen különleges oknál fogva, a burgonyát mindig a különadókkal, kereskedelmi korlátozásokkal sújtják. Ez sem hozza meg a kedvet a burgonyatermesztéshez, ezért a magyar piac még jobban kitett az importnak.

A burgonya (sajnos) nem szexi, fogalmaz az ügyvezető. Nehéz reklámozni, népszerűsíteni. Pedig a márkaépítés a jövő, hogy ki lehessen törni a „krumpli, az krumpli” átok alól, és minőségi fajtákkal, minőségi termékekkel valódi versenyben ellátni a fogyasztókat.

– Az EU-ban létezik egy promóció a burgonya népszerűsítésére, de Magyarország nem vesz részt benne – sajnálkozik Szabó Kristóf. – Mindenesetre az ott található kommunikációs anyagok is előremutatást jelentenek az ágazat jövőjére nézve.

A keresletben látszik az eltolódás a koptatott/pucolt burgonya felé. A fogyasztás főként a HoReCa-szektorban alakult át az utóbbi években, ahol a szigorú szabályozások miatt a zöldség tárolás/előkészítés (nem termelő) helyigényes, és jelentős humánerőforrást is elvon.

Nemzetközi trend, amelyet a magyar fogyasztók is kezdenek követni, az egyre kisebb kiszerelési egységek iránti igény. Míg régen 20 kg-os volt egy krumpliszsák, addig ma már 10-5 kg, de egyre népszerűbbek a még kisebb kiszerelések.

Ugyanez mondható el a héjszínválasztásról is; egyre inkább a sárga héjú, modern fajták nyernek teret, zárja gondolatait Szabó Kristóf. //