A növekedés mélypontján

A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint idén a gazdasági növekedés üteme a korábban gondoltnál jobban lassul, a bruttó bérek és az infláció emelkedése viszont erőteljesebb. E két utóbbi növeli a költségvetés bevételeit, s ezzel – a lassuló gazdasági fejlődést is figyelembe véve – csökkenti a hiányt.A gazdasági növekedés üteme a II. negyedévben nagyon lelassult, mindössze 1,4 százalékos volt. A kedvezőtlen időjárás miatt jelentősen mérséklődött a mezőgazdasági termelés. Az állami építési beruházások tavalyi, választások előtti megugrása után idén jelentős a visszaesés, ami az építőipari termelés csökkenését okozta. A kiskereskedelmi forgalom az I. negyedévi minimális növekedés után a II. negyedévben 3 százalékkal csökkent. A hazai turisztikai kereslet viszont emelkedett, miközben a külföldieké csökkent.
Az infláció túl van a csúcsponton, s szeptembertől erőteljesen mérséklődik. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelői árak – részben a kedvezőtlen időjárás okozta rossz hazai termés, részben a mezőgazdasági termékek energetikai hasznosítása és a gyorsan növekvő ázsiai fogyasztás okozta világpiaci keresletnövekedés következtében – fékezik ezt a folyamatot. Így az év egészében 7,5 százalékos, az év végén 5,5 százalék közelébe érő infláció várható.
A nominális bruttó keresetek júniusban jelentősen emelkedtek. Ez a költségvetési szektorban a 13. havi fizetés felének terhére már júniustól kifizetett külön juttatás következménye, így itt az előző hónapok stagnálása után több mint 8 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek. Az üzleti szférában júniusban is az előző hónapokéhoz hasonló, több mint 10 százalékos – vagyis az OÉT-megállapodás felső határánál is gyorsabb – volt a bérnövekedés. Ez azonban részben a foglalkoztatás, illetve a bérezés tavaly szeptemberben lendületet kapott fehéredéséből fakadt. Miközben tehát a költségvetési szektorban a következő hónapokban az I. félévinél gyorsabb, az üzleti szférában lassúbb keresetemelkedésre lehet számítani. Az év egészében több mint 4 százalékos reálbércsökkenés várható.
A 2006 októberétől 8 százalékos jegybanki alapkamat júniusban megkezdődött csökkentése a nyár folyamán elakadt. Idén – az infláció esésével párhuzamosan – még mintegy egy százalékpontos kamatcsökkentés várható.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2007. évi folyamatairól
2004 2005 2006 2007. január– 2007
június (előrejelzés)
1. A GDP volumenindexe (%) 104,8 104,1 103,9 102,1 102,5
2. Az ipari termelés indexe (összehasonlító áron, %) 107,4 107,3 110,1 108,3 109
3. Nemzetgazdasági beruházások indexe 107,6 105,3 97,9 100,2 102
(összehasonlító áron, %)
4. Az építési-szerelési tevékenység indexe 106,8 116,6 98,4 96,0 100
(összehasonlító áron, %)
5. A kiskereskedelmi forgalom volumenindexe (%) 105,8 105,8 104,4 98,5 100
6. A kivitel változásának indexe (folyó áron, euróban, %) 115,3 111,4 116,6 117,2 118
7. A behozatal változásának indexe (folyó áron, euróban, %) 113,2 108,3 113,9 113,9 115
8. A külkereskedelmi mérleg hiánya (milliárd euró) 3,9 2,9 2,0 0,5 1,0
9. A folyó fizetési és tőkemérleg együttes hiánya (milliárd euró) 6,7 5,3 4,5 1,0* 3,0
10. Az euró átlagos árfolyama (forint) 251,7 248,0 264,3 249,8** 250
11. Az államháztartás hiánya (pénzforgalmi szemléletben, 1284,1 984,4 2034 913,1** 1450
helyi önkormányzatok nélkül, milliárd forint)
12. A bruttó átlagkereset indexe 106,1 108,8 108,1 107,9 108,5
13. Fogyasztói árindex 106,8 103,6 103,9 108,5** 107,5
14. Fogyasztói árindex az időszak végén 105,5 103,3 106,5 108,4** 105,5
(előző év azonos hónap = 100)
15. Munkanélküliségi ráta az időszak végén (%) 6,3 7,3 7,5 7,0*** 7,8
* 2007. I. negyedév; ** 2007. január– július; *** 2007. május–július A tényadatok forrása: KSH, MNB, PM