A növekedés ára – a működő Coop-szemlélet: Interjú dr. Rédei Istvánnal, a CO-OP Star Zrt. elnök-vezérigazgatójával

A Coop harminc éve úgy van jelen mindenhol, hogy közben helyben marad.

A Coop ma országosan több mint kétezer üzlettel van jelen, és naponta települések ezrein jelent valódi ellátást, miközben a CO-OP Star Zrt. idén huszonhét éve működik stabil háttérként ebben a rendszerben – nem látványos szerepben, hanem a mindennapi működés felelősségével.

A rendszerváltás nemcsak karriereket, hanem teljes működési logikákat forgatott fel. Dr. Rédei István így emlékszik erre vissza:

Dr. Rédei István
elnök-vezérigazgató
Co-op Star

„Hátrányban voltunk. Idejött a külföldi tőke a maga tapasztalatával, iszonyatos tőke­erejével, és hozta azt a tudást, amit egy piacgazdaságban alkalmazni kell. Eközben volt egy hatalmas vagyonunk, ami versenyképtelenségével nyomott bennünket, amelynek sok eleme vált működésképtelenné és fölöslegessé.”

A Coop harmincéves történetének egyik legnagyobb feladata éppen az volt, hogy a folyamatos fejlődést, a helyi jelenlétet és a gazdasági életképességet egyszerre tudja megőrizni.

„A versenyképesség és a hatékonyság tudatos cél lett. Külföldi tapasztalatok is megerősítették, hogy a koncentrációt saját döntésként kell végigvinni.”

Skandináv minták alapján indult el a Pro-Coop rendszer, közös beszerzési és integrációs kezdeményezésként. A cél az volt, hogy méretben és tárgyalási pozícióban is versenyképesek legyenek. „Mi voltunk az elsők az országban, akik három önálló ÁFÉSZ összefogásával részvénytársaságot hoztunk létre.” Ebben a jogászi háttér döntő szerepet játszott. „Tudtam, hogy a szövetkezeti rendszerből milyen út vezet a gazdasági társaságokig.”

Az eredmény nem látványos ugrás volt, hanem lassú, de folyamatos fejlődés. A boltszám ugyan nőtt, de az irányítási létszám nem. A beszállítókkal jobb kondíciókat tudtak kiharcolni. „Ez a belső integrációval és az együttműködés erősítésével együtt tett bennünket versenyképessé.”

Az integráció később országos szinten is meghatározóvá vált: a Coop hálózata ma a hazai tulajdonú élelmiszer-kereskedelem egyik legnagyobb szereplője. Több tízezer ember megélhetését biztosítja közvetlenül és közvetve.

Dr. Rédei István ma a CO-OP Star Zrt. elnök-vezérigazgatója, de nem vezetőnek készült. Jogászként indult, Jászberényben, a Lehel Hűtőgépgyár jogi osztályán. „Az volt az elképzelésem, hogy külkereskedelmi szakjogász leszek. El is végeztem, tehát nemcsak jogtanácsosi szakvizsgám van, hanem külkereskedelmi szakjogász végzettségem is.” A gazdaság érdekelte, nem a klasszikus jogászi pálya. A váltás az ÁFÉSZ-hez nem eszmei döntés volt, hanem élethelyzet. „Őszintén szólva kevésbé szakmai okai voltak, hanem családalapítás, házépítés és az ehhez kapcsolódó kötelezettségvállalások.”

Három évvel később azonban már a vezetés közelében találta magát. A gazdasági elnökhelyettes nyugdíjba ment, és felmerült a neve. „Bementem azzal, hogy január elsejétől jogászként mennék tovább. Bementem az áfész elnökéhez, azzal, hogy a jogtanácsosi munkaközösségben látnám el az ÁFÉSZ jogi képviseletét. Ő harminc másodperccel korábban mondta, hogy legyek elnökhelyettes. Nagyon hosszú ideig úgy voltam vele, hogy bármelyik pillanatban vissza tudok menni jogásznak. Nem volt bennem ragaszkodás a pozícióhoz.”

Ez a belső szabadság végigkísérte. Később jött rá, hogy a jogászi és a vezetői szerep nem áll távol egymástól. „Egy cégvezetőnek majdnem ugyanazt kell csinálnia, mint egy jogásznak. Emberekkel foglalkozni. Hogy az emberek dolgai rendben legyenek. Munkahelyen, azon kívül, a kapcsolataikban.”

Ma a CO-OP Star Zrt.-nél több mint ezer ember dolgozik, a létszám évek óta stabil, ami önmagában hatékonyságjavulást jelent. A számok azonban önmagukban soha nem voltak elegek. Szerinte adat­alapú, folyamatelemzésen és szakmai konzultáción alapuló döntésekre van szükség. „Az adatok kevesek. Azokat is meg kell kérdezni, akikre hat, és aki ott van a boltban, mert ő találkozik a vásárlóval.” Ezért mondja azt is, hogy vitatkozni kell a számokkal, sőt „az AI nem látja azt, amit a boltban dolgozó ember”.

Ez a gondolkodás jelenik meg a törzsvásárlói rendszerekben is. A Coop Klub és a klubkártya gyökerei Jászberénybe nyúlnak vissza, a szövetkezeti visszatérítéses rendszerhez. A vonalkódos törzsvásárlói kártya azonosítást az elsők között vezették be, még a kilencvenes évek elején. Később skandináv minták alapján fejlődött tovább, majd a CO-OP Hungary vette át és országosan kiterjesztette.

A törzsvásárlói rendszer országos kiterjesztése jól illeszkedett ahhoz a gondolkodáshoz, amely a Coop harminc éve alatt végig meghatározó maradt: a vásárló nem pusztán vevő, hanem egy helyi közösség része.

Rédei István szerint az online kereskedelem nem helyettesíti az élelmiszerboltot. A COVID felgyorsította vásárlói szokások változását, de az élelmiszer-kereskedelemben a személyes jelenlét és a helyi üzlet továbbra is alap, az online értékesítés pedig kiegészítő szerepet tölt be. A CO-OP Star Zrt. által működtetett Coop Online országos kiszállítással dolgozik, területi korlát nélkül.

A vezetői szemléletének alapja a közösség. „Világéletemben csapatjátékos voltam. Ha bedobtak egy labdát és volt csapat, élveztem.” A szövetkezetet is így értelmezi. Gazdasági közösségként, amely beágyazódik a helyi társadalomba. Ezért fontos számára a lokalitás, és ezért vezeti harminc éve a Jászsági Menedzser Klub Egyesületet, ahol cégvezetők közössége épül, konferenciákkal, elismerésekkel, valódi szakmai párbeszéddel.

A vezetés nála nem technika, hanem felelősség. „Én naponta azért járok be dolgozni, hogy a munkatársaim jól érezzék magukat. Mindenkinek feladatai vannak, nem munkaideje. Bizalmat én nem kaphatok, csak ha adok.”

A ritkán kiosztott elismerést, a Kármán Tódor-díjat jellemzően intézmények, vállalatok kapják. Magánszemélyeknek csak kivételes esetben ítélik oda. Dr. Rédei István mégsem személyes kitüntetésként beszél róla. „Én ezt nem magam miatt gondolom fontosnak. Engem ott a Coop-üzletlánccal azonosítanak. Alapvetően nem engem díjaztak, hanem azt a munkát, és értékrendet, amelyet képviselek.” A díj számára visszajelzés. Annak az igazolása, hogy gazdaság, közösség és oktatás nem külön világ, hanem egymást feltételező rendszerek.

Az oktatásban ugyanezt a szemléletet képviseli. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen vendégprofesszorként tanít, ahol nem elméleti modelleket ad át, hanem működő gazdasági helyzeteket, döntési dilemmákat és valós vezetői tapasztalatokat.

A Coop 30 éve távolról jubileum, belülről inkább felelősségérzet. Dr. Rédei István nem ünnepként beszél róla, hanem folyamatként, nem nosztalgiát érez, hanem kötelességet: azt, hogy amit harminc év alatt felépítettek, annak legyen értelme a következő időszakban is.

A jövőről nem szeret távoli dátumokban beszélni. „Leszoktam a tízéves gondolkodásról.” Rövidebb ciklusokban, projektekben hisz. Egy mondat azonban állandó. „A növekedés kényszere mellett embernek kell maradunk.” Ez a növekedés ára. És ez az a munka, amely többnyire láthatatlan – egészen addig, amíg működik. (x)