A nők és az idősebbek tudatosabb vásárlók

Szerző: trademagazin Dátum: 2014. 03. 14. 13:10

2014-ben is elkészült a GfK Shopping Monitor kutatása, amely a vásárlási szokásokat és azok változását követi nyomon időről időre. A legfrissebb tanulmány adataiból az derül ki, hogy a 2009 táján kirajzolódott trendek tartják magukat a háztartások fogyasztási döntéseiben, a tudatos vásárlók aránya 2014-ben is hasonlóan alakul.

bevasarlo-kosar

A tudatos vásárlás egyik fokmérőjének a bevásárlólista számít. A listával érkező vásárlók ugyanis nehezebben csábulnak el az üzletben és jellemzően több forrásból is gyűjtenek információt a vásárlás előtt. A bevásárlólistát írók aránya a legfrissebb, 2014. évi kutatás szerint 44 százalék és körükben a nők, az idősek és a kisebb települések lakói jelennek meg nagyobb arányban.

A válaszadók harmada a boltok szórólapjait is végigböngészi az üzletválasztást megelőzően. Ennek a csoportnak a magját szintén, a nők, az idősek és a kis lélekszámú települések lakosai alkotják, továbbá – a GfK fogyasztói tipológiák mentén képzett csoportjai közül – az alacsony jövedelmű szegmensekre jellemző ez a magatartás. A szórólapokat nem csupán a bolt kiválasztásának szempontjából vizsgálja a kutatás, a válaszadók 40 százaléka ugyanis a választott üzlet szóróanyagának aktuális kínálatát is alaposan átnézi. A magyar lakosság kifejezetten akcióérzékeny, a válaszadók közel kétharmada tudatosan keresi a kereskedelmi egységek kiemelt ajánlatait. Ez az arány 2009 óta lényegében nem változott, a szórólapoknál kiemelt fogyasztói csoportok ebben a kérdésben is nagyobb súllyal jelennek meg, de a nagycsaládosok is az „akcióvadászok” közé sorolhatók. Ezzel együtt a bolton belül tájékozódó fogyasztók aránya sem változott, a felmérésben részt vevők közel fele a bolton belül ügyel az ár-érték arányra és összehasonlítja a hasonló termékek árait. Továbbá a vásárlók 47 százaléka összeveti az akciós termékek árát a normál áron elérhető termékekével.

A megkérdezettek harmada nyilatkozott úgy, hogy nem hatnak rájuk az impulzustermékek. Ez az állítás három csoportban különösen markáns: jellemzően a férfiak, az idősebbek és az alsó középosztály érve a „költségvetési fegyelem”, a szerényebb megélhetésűek pedig a jövedelmi korlátok miatt nem térnek el az előzetes vásárlási terveiktől. A harmadik impulzustermékekkel kevéssé élő csoport a kisebb háztartásban élőkből áll (gyermektelen, 1-2 fős háztartások), akik a bevásárlólista egyszerűsége miatt nem vesztik el a vásárlás fő fókuszát.

A vásárlás néhány szempontjának érvényesülése, 2009 és 2014 (az adatok százalékos arányban kifejezve)

2014

2009

bevásárlólistát ír

44

45

előzetesen átnézi az üzletek szórólapjait

31

33

akcióérzékeny

64

64

nem hatnak rá az impulzustermékek

29

31

hatnak rá a boltban elhelyezett hirdetések

24

(csak 2011-es adat elérhető)

Forrás: Shopping Monitor 2014, GfK

A válaszadók 24 százaléka vallja magáról, hogy vásárlási döntéseire hatással vannak a boltban elhelyezett hirdetések. Ez az állítás általában a nőkre, a középkorúakra, a nagycsaládosokra igaz. A termékek külső megjelenése nem befolyásolja annyira eltérően az egyes demográfiai csoportokat, az átlagtól kevéssé térnek el; azonban a fogyasztói tipológiák mentén már akadnak különbségek a vásárlói szegmensek között. A magasabb jövedelmi státusszal rendelkező fogyasztók számára a vonzó csomagolás mérvadó lehet a vásárlás pillanatában.

Az internetet csak minden tizedik vásárló használja arra, hogy élelmiszer vagy vegyi áru vásárlása előtt tájékozódjon: ők főleg a fiatalok, a magasabb jövedelműek és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők közül kerülnek ki.

Kapcsolódó cikkeink