A Nissin élelmiszeripari vállalat 18 milliárd forint értékben bővíti kecskeméti telephelyét
A magyar élelmiszeripar átment a stresszteszten, miután a világgazdasági nehézségek ellenére is növekedési pályán tudott maradni az elmúlt években, de ennek fenntartásához folyamatosan újabb beruházásokra van szükség – közölte csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.

Szijjártó Péter: a magyar élelmiszeripar a válságok ellenére is növekedési pályán tudott maradni (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Nissin Foods beruházásának bejelentésén arról számolt be, hogy a japán élelmiszeripari vállalat 18 milliárd forint értékben fogja bővíteni kecskeméti telephelyét. A tervek szerint 2026 végéig megvalósuló projekthez az állam 1,3 milliárd forint támogatást nyújt, így elősegítve ötven új munkahely létrehozását.
Beszédében kiemelte, hogy a 90 százalékos exporthányaddal dolgozó cég az alapanyagok mintegy 56 százalékát eddig is a hazai kis- és közepes vállalkozásoktól szerezte be, így a fejlesztés számukra is jó hír.
Szijjártó Péter aláhúzta: „a világ válságról-válságra bukdácsol, s ezek komoly próbatételeket jelentenek a világgazdaság valamennyi szereplője számára”.
A koronavírus-járvány és az ukrajnai háború miatt rövid időn belül kétszer is „teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság”, s ennek nyomán számos országban veszélybe került az élelmiszerellátás biztonsága is, tavaly mintegy 820 millió ember volt ilyen helyzetben – hangsúlyozta.
Üdvözölte, hogy Magyarországon „az élelmiszeripar átment a stresszteszten”, ugyanis az elmúlt időszak nehézségei ellenére sem alakult ki általános válság, azonban leszögezte, hogy ennek ellenére le kell vonni a tanulságokat az utóbbi évekből.
„Hasonlóan az energiaellátáshoz, az élelmiszerellátás terén is azok az országok vannak igazából biztonságban, amelyek nemzeti alapon, saját maguk, a saját területükön elő tudják állítani a saját maguk által elfogyasztott élelmiszermennyiséget”
– fogalmazott.
A miniszter rámutatott, hogy hazánkban jó a kiindulópont, a magyar élelmiszer kifejezetten innovatív, nemzetközi szinten is versenyképes, a kormány pedig elkötelezett amellett, hogy minél több forrást biztosítson a szektor fejlesztéséhez.
Tájékoztatása szerint az elmúlt nyolc év során hatvanhat élelmiszeripari nagyberuházáshoz nyújtott az állam finanszírozást, amelyek eredményeként összesen 800 milliárd forintnyi beruházás jött létre.
Az ágazat termelési értéke tavaly elérte a 4440 milliárd forintot és ezzel rekordot döntött. A lendület kitart, amit jól demonstrál, hogy idén is 46 százalékos bővülést regisztráltak, de ennek fenntartásához folyamatosan újabb és újabb beruházásokra van szükség – közölte.
Hozzátette, hogy az élelmiszeripari export 2021-ben meghaladta a tízmilliárd eurót, ezzel hazánk a globális ranglista 32. helyén áll.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy tavaly már a Magyarországra érkező beruházások 60 százalékát keleti vállalatok hajtották végre. Ezek között a japán cégek előkelő helyen vannak, mostanra a hetedik legnagyobb beruházói közösséget alkotják az országban, nagyjából 30 ezer embernek adva munkát – tájékoztatott.
Ahhoz, hogy Magyarország el tudja kerülni az Európát fenyegető recessziót és meg tudja őrizni a teljes foglalkoztatást, fenn kell tartani a beruházások ütemét – mondta.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Az EU 140 millió eurót fektet generatív mesterséges intelligencia bevezetésére az agrár-élelmiszeriparban is
Az Európai Bizottság négy új pályázati felhívást tett közzé a…
Tovább olvasom >Globális és egyedi döntések is kellenek a klímaváltozás mérsékléséhez
Globális és egyedi döntések is szükségesek a klímaváltozás mérsékléséhez, kis…
Tovább olvasom >70 millió dollárt költ a beszállítói hálózat fejlesztésére a SHEIN 2028-ig
A vállalat 7,5 millió dollárt dél-kínai üzemek modernizálására költött. 70…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >